A Jalsovszky ismét megszámolta, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.
Több mint 3000 beruházási elképzelés érkezett a Demján Sándor kkv-támogatási programra, ami nagyságrendi előrelépést jelent - értékelte az elmúlt hónapokban meghirdetett pályázatok első tényleges eredményeit Szabados Richárd. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a 2025-ös év eddigi gazdasági teljesítményéről, az idei kilátásokról, a kis- és középvállalkozásokat érintő terveikről, a cégeknek szóló személyre szabott megoldásaikról. Az államtitkár külön kiemelte, hogy az EU-s források tekintetében egy nagyon fontos könnyítéssel is készül a kormány a magyar cégek számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy májusban már megérkeznek a vállalkozásokhoz az első folyósítások is a Demján Sándor Program keretében.
Hároméves csúcsot döntött a magyar háztartások hitelfelvétele februárban, és abszolút történelmi rekordot ért el az elmúlt 12 hónapban. A lakáshitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése is évi 40-50%-os bővülést mutat, ám a vállalati hitelezés továbbra is vergődik. A kamatmentes munkáshitel első két hónapjában 9800 fiatal kötött szerződést 38 milliárd forint összegben, kompenzálva ezzel a babaváró visszaesését – mutatják az MNB friss adatai. Közben a bankszámlák is dagadnak: utoljára 2022 februárja, a választások előtti családi szja-visszatérítések hónapja hozott akkora robbanást a háztartási látra szóló betétek egyenlegében, mint most az állampapír-kifizetések. A jegybank friss adataiból szemezgettünk, a hitelpiac aktualitásaival pedig május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciánkon foglalkozunk részletesen, érdemes regisztrálni!
Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére. Számottevő hitel-portfólióromlásra számított a piac az utóbbi évek gazdasági hullámvölgyei miatt, ám ez szerencsére nem következett be. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Hitelinformációs Rendszer és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai egyaránt javulást mutatnak az utóbbi negyedévekben. A témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.
A Nemzeti Adó- és Vámhivtal nemrégiben megjelent ellenőrzési terve a 2025-ös ellenőrzések fókuszába helyezi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat. Az ellenőrzések során egyrészt a lehetséges adóelkerülést, másrészt a vagyonrendelésekkel esetlegesen megvalósított fedezetelvonásokat tervezi vizsgálni. Valószínűleg az sem véletlen, hogy az ellenőrzési terv megjelenésével szinte egyidőben jelent meg egy BVK szabályhoz kapcsolódó új hatósági állásfoglalás, amely egy eddig egyértelműnek gondolt szabályra hoz be merőben új értelmezést.
A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer bevezetése óta nyitott kérdés volt, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) mikor kezdi meg az EPR kötelezettségek szigorú ellenőrzését, és az érintett vállalatok mikor számíthatnak komolyabb bírságokra. Most azonban elérkezett az idő: 2025. április 1-jétől az EPR bírság speciális szabályok szerint kerül kiszabásra, és a mulasztók akár az elmaradt díjfizetés 50%-ának megfelelő büntetésre is számíthatnak.
A SARS-CoV-2 megjelenése óta (2020 február) ez volt az első légúti szezon, amikor az influenza okozta járványhullám megbetegedési csúcsértékei Magyarországon meghaladták a COVID19-járványhullámét - állapította meg a napokban megjelent tanulmányában a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja. Az Oroszi Beatrix által vezetett intézet tényadatokon mutatja be, hogy a mostani influenzajárvány (hasonlóan a koronavírus-járványhoz) sajnos jelentős többlethalálozást okozott hazánkban. Ami viszont igazán sokkoló következtetés: a halálozási többlet az adatok feldolgozottságának előrehaladásával vélhetően el fogja érni a COVID19 járvány idején azonosított szintet, de elképzelhető, hogy meg is haladja azt.
Tavaly 12,4%-kal nőtt a magyar biztosítók díjbevétele, ami elsősorban az előző évi magas infláció eredménye. Ugyanakkor az átlag mögött nagy eltérések láthatók a piac egyes szereplői között, ami már a stratégiai és értékesítési sikereikről, a köztük lévő üzleti különbségekről is sok mindent elárul. A Magyar Biztosítók Szövetségének friss adatai alapján most 15 ábrán mutatjuk be, melyik biztosítónak hogy sikerült a tavalyi év, és ki milyen helyen végzett a tavalyi listákon.
Rekordszintű érdeklődés mellett, több mint 400 fő részvételével zajlott kedden a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciája (tudósításunk itt olvasható), amelyen a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott a szektor helyzetéről mobiltelefonos szavazás segítségével. E közönségszavazás eredményét mutatjuk most be.
100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB friss adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.
Az ülőmunka túlterjedése új kihívások elé állít sok munkáltatót, munkavállalót, amelyek messze túlmutatnak az egyéni egészségen. Ez a tendencia nemcsak a munkavállalók fizikai és mentális jóllétére van negatív hatással, hanem jelentős pénzügyi és társadalmi következményekkel is jár. A világ multinacionális vállalatainak egészségprogramjainál nagyobbrészt prioritás a mozgás, a világ bármely régiójában a legfontosabb problémák egyike az inaktív munkavállaló. Nem meglepő hát, hogy egyre több munkahelyen jelenik meg a well-being menedzseri, well-being vezetői, sportnagyköveti új szerepkör, már akár 50 fő feletti munkahelyeken is, hogy az életmóddal összefüggő, munkahelyi kockázatokat kezeljék ott, ahol a probléma keletkezik. A munkahelyen!
Nemcsak az derült ki szerdán a magyar bankszektorról, hogy rekordnyereséget könyvelt el tavaly, hanem az is, hogy ott kezdte az idei évet, ahol a tavalyit abbahagyta: a lakossági hitelezés dübörgött, a vállalati viszont vergődött januárban. Az új személyi kölcsönök átlagösszege most először lépte át a 3 millió forintot, a lakáshiteleké pedig 20 millióhoz közelít. Négy év után először fordult elő, hogy az első hónapban nagyobb összeg került a lakossági bankszámlákra, mint amennyi elhagyta azokat, ebben már a PMÁP-kamatfizetéseknek is szerepe lehetett. A témával részletesen foglalkozunk a Portfolio május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciáján, érdemes minél előbb regisztrálni a rendezvényre!
Miközben a bankszektor konszolidációja már előrehaladott, biztosítóból még mindig túl sok van a piacon a Deloitte szerint, ezért optimista a tanácsadócég a következő évek M&A-aktivitását illetően. A biztosításközvetítőkkel ellentétben a biztosítók tranzakciós piaca pangott tavaly, a Posta Biztosítók megvétele volt az egész régióban az egyetlen valamire való felvásárlás.
Minden idők legmagasabb nyereségével zárta 2024-et a magyar bankszektor, hiszen a konszolidált nyereség 2007 milliárd, a nem konszolidált 1632 milliárd forint volt – derült ki az MNB szerdán közzétett éves adataiból. Bár abszolút értelemben növekedést látunk, tőkearányosan már romlott a szektor belföldi teljesítménye az előző évhez képest mind a nyers, mind az általunk az átmeneti tételekkel korrigált számok alapján. A kamateredmény csökkenése és a kockázati költségek emelkedése egyaránt 100 milliárd forint körüli összeggel rontotta az összképet.
Az elmúlt 10 évben csak egyszer volt ennél durvább influenzajárvány Magyarországon, a fertőzés terjedési sebessége ugyan lassult, de hétről hétre új csúcsokat dönt a járványgörbe. 2025-ben már 5 olyan hét volt, amikor 300 ezer körül vagy a felett volt a heti akut légúti fertőzéssel megbetegedettek száma, és a magas januári halálozásban is szerepet játszanak ezek a járványügyi folyamatok. A betegség terjedését befolyásolja a lakosság egészségi állapota, a társadalom magatartása, az influenza elleni védőoltás rendelkezésre állása, annak elfogadottsága, valamint az azzal kapcsolatos kampány, mindemellett a járványügyi hatóság ajánlásai. Mindezközben a koronavírus is velünk maradt, és olyan betegségek térnek vissza a világba, Európába és ezen belül Magyarországra is, amelyeket már egyszer legyőzöttnek hittünk. Egy ilyen helyzetben ültünk le beszélgetni Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvossal, aki átfogó interjút adott lapunknak.
Nem várt fordulatokban bővelkedett tavaly az önkéntes pénztári szektor a ma megjelent statisztikák alapján: egyrészről az önkéntes pénztáraknál hosszú idő után tavaly nőtt a taglétszám, másrészről rekordot döntöttek a pénztári befizetések is. Mindez annak ellenére, hogy csak a tavaly szeptember végéig meglévő nyugdíjpénztári megtakarítás használható fel lakáscélra. Ebből egy nagy év végi hajrá és egy nagy koppanás is kinézett a szektornak, az előbbi jött be.
Napjainkban egyre több ember, köztük számos vezető küzd alvásproblémákkal, és ez nem véletlen: ma Magyarországon az emberek 60%-a rosszul alszik, 25%-uk pedig kifejezetten túlterhelten, kimerülten kezdi meg a mindennapjait, így közlekedik az utakon, így hoz döntéseket a vállalatoknál.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
"Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében. Ha nem is alkotmányba foglalt jogként, de számos országban garantálják a készpénzhasználatot Európában is. A lépésnek valós jelentős hatása valószínűleg nem lesz a pénzforgalmi trendekre, amely egyértelműen az elektronikus fizetések irányába mutat. Megnéztük azt is, mennyire készpénzmentes a magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban. Alkotmányos jog ide vagy oda, a pénztáraknál a kényelem az úr. Ugyanakkor azok, akik a készpénz eltűnésétől félnek, megnyugodhatnak, hogy ez egyhamar nem fog bekövetkezni.
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
