A február hozza el az igazi pénzesőt a prémium állampapíroknál: a következő pár napban 420 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig hat PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Mára már több mint 11 000 milliárd forintot kezelnek a magyar gazdagoknak a hazai privátbanki szolgáltatók, az egy ügyfélszámlára eső vagyon tavaly év végén meghaladta a 180 millió forintot. Arról már kevesebb szó esik, hogy a magyar gazdagok befektetései az utóbbi években jelentős átrendeződéseken mentek keresztül, egyértelműen teret nyertek a kockázatosabb eszközök. A Portfolio Privátbanki Felmérésének eddig nem látott számait mutatjuk most meg.
Meglepő vagy sem, 47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak január végén, mint december végén, pedig két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 15%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 85%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, mintegy 100 milliárd forint az intézményi papírokban landolt. Még érdekesebb, hogy a januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 316 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 23%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult az utóbbi egy-másfél évben. A szocho körüli változások, értve ez alatt azt a kiskaput is, hogy rövid távra is lehetett szochómentesen TBSZ-t nyitni, azt eredményezték, hogy másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ-számlák száma, a rajtuk elhelyezett összeg pedig több mint 2700 milliárd forinttal bővült. A felfutó keresletből a legnagyobbat a brókercégek profitáltak. Ezzel párhuzamosan pozitív fejlemények játszódtak le a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacán is azzal, hogy a NYESZ-számlanyitási aktivitás is megugrott.
Fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Az idei büdzsét a kormány ősszel 3,4%-os gazdasági növekedésre építette, és Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón elmondott válaszából, a kormány továbbra sem változtatja meg a hivatalos makropályát, viszont nagyon úgy tűnik: a kihívásokkal tisztában van és már nem zárja ki, hogy rosszabb lehet a gazdasági növekedés, mint azt korábban várták. Kérdés, hogy vajon - akár a gazdaságtámogató programokkal, akár a külső kereslet javulásával párhuzamosan - összejöhet-e akkora dinamika, hogy az a szám beférjen a 3-6%-os növekedési sávba, amit a kormány célként kijelölt hosszabb távon.
Decemberben egyértelműen kioltották egymást az állampapírt vásárlók és eladók, gyakorlatilag semmit nem változott a magyarok kezében lévő, piaci értéken vett állampapír-állomány. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta, aminek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy sokan kivárnak a befektetési döntésekkel, amíg idén beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapoknak tavaly közel 2500 milliárd forinttal nőtt az állományuk, ezzel immár második éve utasították maguk mögé az állampapírokat. További érdekesség, hogy kezdik megszorongatni a külföldieket a magyar szereplők az államadósság-finanszírozásban.
Nagy Márton bejelentette, hogy idén ősszel létrejön Magyarországon a turisztikai szektort kiszolgálni hivatott speciális bank. Cikkünkben körüljárjuk, mit lehet már tudni a létrehozandó új bankról, lehet-e haszna a turisztikai és a bankszektor szempontjából, és hogyan vélekednek az elképzelésről a turisztikai szektor egyes érintettjei.
Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Január utolsó hetében 322 600 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel - olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb heti jelentésében. Az influenzaszerű megbetegedések száma is tovább növekedett az év 5. hetében, 83 600 főt becsült a járványügyi hatóság. Mindez azt jelenti, hogy a járvány továbbra sem csillapodik és ha ilyen meredeken emelkedik tovább a járványgörbe, akkor szinte soha nem látott influenzajárványt fog megtapasztalni hazánk. A járványügyi hatóság közlése szerint a járványok 25 óvodát, 20 általános iskolát és 1 középiskolát érintettek.
Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai. Az áfa-törvény változása negatívan fogja érinteni a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések számát, és közvetett módon a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk.
Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet „tett” a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.
Nagy esemény történt 2015. február 1-jén, vagyis kereken 10 évvel ezelőtt: 1,9 millió devizaalapú hitelszerződést forintosítottak és számoltattak újra a bankokkal tisztességtelennek minősített szerződési feltételeik miatt. Az elszámolás során példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak, a 256,5 forintos árfolyamon lebonyolított, szerencsésen időzített forintosítással pedig sikerült elkerülni az először 300, majd mára 400 forint fölé kúszó frankárfolyamot, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt. Ha nincs a forintosítás, az átlagos frankhitel törlesztőrészlete ma nem 160%-a, hanem 270%-a lenne a kezdetinek. Egy tipikus, 10 millió forintos frankhitel máig visszafizetett összege pedig 13,1 millió forintról 22,8 millióra kúszott volna fel, ezt sikerült 19,6 millió forinton megállítani.
Pár napon belül kamatot váltanak a Babakötvények, február 1-től a korábbi 20,6% helyett már 6,7%-os kamattal ketyegnek tovább. Mindeközben új Babakötvényt is piacra dobnak, az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így pedig érdekes helyzet áll elő: míg a korábbi években a Babakötvény volt messze a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon, most találunk ennél jobb kamatozású konstrukciót is. Azért a Babakötvénynél is van egy csavar a történetben, aminek sokan örülhetnek.
Sok PMÁP-befektető talán észre sem vette, hogy az utóbbi években jó párszor előfordult: a nevében inflációkövető Prémium Magyar Állampapír negatív reálkamatot fizetett. Aki egy ilyen papírt vásárol, az a jövőbeni infláció ellen szeretné védeni magát, de utólag visszatekintve ez sokszor nem sikerül. A számok azt mutatják, hogy 2020 áprilisától két és fél évig tartó negatív reálkamat-környezettel kellett megbarátkozniuk a PMÁP-befektetőknek, ennek mértéke több hónapon keresztül -10%-nál is rosszabb volt. Jó hír, hogy azóta fordult a kocka, és az elmúlt két évben már sokan tettek szert pozitív reálhozamra, idén viszont az infláció várható emelkedése előrevetítheti, hogy egyes PMÁP-tulajdonosok ismét veszíthetnek PMÁP-pal a pénzük értékéből. Mutatjuk, kik a "legveszélyeztetettebbek".
Nagy létszámban, több mint 10 ezren töltötték ki a Portfolio-n egy hete megjelent kérdőívet arról, mihez kezdenek az állampapírkamatokkal és a meglévő prémium állampapírjaikkal, az eredmények elgondolkodtatóak. A kamatfizetések 31%-a, a lejáró PMÁP-ok 21%-a, a nem lejáró PMÁP-befektetések 41%-a maradna az állampapírpiacon, ez alapján a legrosszabb esetben a lejáró prémium papírok esetében mintegy 375 milliárd forintos, a nem lejáró PMÁP-befektetések esetében pedig mintegy 3800 milliárd forintos finanszírozási gapje keletkezik az államnak. Már-már sokkoló, hogy a devizás megtakarításban gondolkodók aránya hasonló, mint az állampapírpiacon maradóké. Azt az állam pedig eldönti maga, jó arány-e, hogy a válaszadók ötöde venné ki a teljes összeget állampapírból, ezt a legtöbben egyébként rögtön a kamatfizetés után meglépnék. Külön megnéztük azt is, mennyiben térnek el a 50 millió forint feletti PMÁP-állománnyal bírók válaszai az átlagétól.
Nem véletlen, ha az elmúlt napok közösségi élményei (oktatási intézmény, munkahelyek, közösségi közlekedés) alapján azt gondolod, mindenki beteg körülötted. Ezeket a személyes benyomásokat visszaigazolták a Nemzeti Népegészségügyi Központ legutóbbi járványügyi adatai. A hivatalos mérések szerint is jelentős influenza-járványhullámban vagyunk, a hatóság azonban semmilyen központi rendkívüli intézkedést, vagy figyelemfelhívást nem rendelt el, az egyének, közösségek, intézmények a maguk módján küzdenek a vírus terjedése ellen. Közben a magyar kórházakban is egyre súlyosabb a helyzet, az idei 3. héten 250 ember került akut légúti fertőzéssel összefüggésben kórházba és közülük szinte minden 8. beteg intenzív ellátásra szorult.
Rengeteg pénz landol idén a PMÁP-befektetők számláján és nagyot esnek a kamatok, nagy kérdés, vajon mennyi pénz marad állampapírban az inflációkövető papírban heverő közel 7000 milliárdból? Két precedenst is megvizsgáltunk a múltból, ami támpontot adhat az idei évre: egyrészről azt, hogyan reagált a tavalyi PMÁP-kamatkifizetésekre a lakosság, és ebből a pénzből mennyi mehetett vissza az alacsonyabb kamatozású állampapírokba, másrészről a MÁP Plusz számai alapján mennyien lehetnek azok, akik sokszor a racionalitással szembemenve is tartják a kedvezőtlenebb kamatozású papírokat. Mutatjuk a számokat.
Több mint 9300 milliárd forintos prémium banki vagyon és 650 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten 400 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, ami jó hír lehet a leendő ügyfeleknek. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Érdekes adat, hogy a prémium banki ügyfelek jelentős részének 10 milliót meghaladó vagyona van, ezt bizonyítja, hogy egy átlagos számlán több mint 14 millió forintnyi megtakarítás hever.
Ahogyan már többször is beszámoltunk róla, elindul a nagy állampapír-pénzeső, idén ma fizet először a prémium állampapír kamatot a befektetőinek, méghozzá nem is akármelyik PMÁP. A legnagyobb vagyonnal bíró, 2033-ban lejáró sorozat fizet ki ma 17,85% kamatot, azaz mintegy 130 milliárd forintot. Ezt követően a 2033/I kamata 3,95%-ra csökken. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
A HOLD After Hours legénysége az Akváriumban ünnepelte a podcast öt évét, egyben búcsúztatta a szezont. Balázs... 
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként - nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító...
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben...
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
