A koronavírus válság 2020 első felében recesszióba lökte a magyar gazdaságot. Nem olyan ritka esemény ez: az elmúlt 25 évben 5 esetben teljesítettük a recesszió kiritériumát, és további három ehhez közeli esetet is azonosíthatunk.
Az online konzultációk elterjedése, az egészségügy szerepének felértékelődése, a vásárlói magatartásának változása - a koronavírus-járvány néhány tartós következménye, a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató cégek vezetői szerint. Körképünk harmadik részében arra is rákérdeztünk, hogy a digitális megoldások mennyiben váltották be a hozzá fűzött reményeket és hosszú távon a szolgáltatók mennyiben fognak ezekre támaszkodni.
Tovább mélyítheti az olajkartell és a vele együttműködő országok, elsősorban Oroszország szövetségén már régebb óta mutatkozó repedéseket az olajárak elmúlt hónapokban látott emelkedése. Az olajországok kitermelési és árfolyamcéljainak jelentős eltérése akár végzetes is lehet a már amúgy is feszült egyensúlyozásra kényszerülő OPEC+ szövetség számára, melynek esetleges kudarca jóval súlyosabb következményeket is maga után vonhat és akár súlyos, globális hatásokkal járó geopolitikai konfliktusok kockázatát is magában hordozhatja a Közel-Keleten.
A K&H, az OTP és az Erste Bank a legaktívabb az MNB április 20-án elindított hitelprogramjában, az NHP Hajrában, amely a legkeresettebb programnak mondható az április-május folyamán a koronavírusra adott válaszként elindult hitelprogramok közül. Április óta ez a három bank adta az eddigi kihelyezések közel 60%-át – derül ki a Portfolio gyűjtéséből. A bankok válaszai alapján a mezőgazdaság, a kereskedelem és az élelmiszeripar a program legnagyobb haszonélvezője.
Drágultak a lakáshitelek év eleje óta, hiszen a koronavírus miatt óvatosabban hiteleznek a bankok – gondolhatják sokan. Dehogy drágultak, hiszen csökkent azóta kétszer is az MNB alapkamata – válaszolhatják erre mások. Utánajártunk, hogy a kétféle tényező közül melyik érvényesült eddig jobban a bankok ajánlataiban. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Kedd óta megint azt mondhatjuk, hogy a régióban a magyar reálkamat a legalacsonyabb miután a vártnál jóval nagyobb mértékű, 3,8%-os volt az infláció júliusban. Amikor tavasszal utoljára ilyet láttunk, akkor utána rögtön 370-ig zuhant a forint az euróval szemben. Most erről egyelőre nincs szó, a kedvező nemzetközi hangulat ugyanis a magyar deviza mellett szól, de eljöhet az az idő, amikor megint erősebben esik majd a latba a reálkamat.
Pénteken jelennek meg a második negyedéves GDP-adatok, így többek között a magyar gazdaságról is kiderül, mekkorát esett április és július között. Abban nincs kétség, hogy visszaesés lesz majd a korlátozások miatt, a régió többi országában is csak az a kérdés, mekkora lesz ennek mértéke. Az Erste Bank elemzői szerint Szlovákia után Magyarországon lehetett a legnagyobb a gazdaság zsugorodása.
Péntekre két hitelminősítő is beidőzítette a magyar adósosztályzat felülvizsgálatát, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s is késő este teheti közzé döntését. A vizsgálatot vélhetően meghatározza majd a koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági hatásai, nagy kérdés, hogyan értékelik majd a válságot a magyar gazdaság szempontjából a szakértők. Nem biztos, hogy a rövidtávú negatív hatásokra reagálnak majd a hitelminősítők, de a romló prognózisok miatt akár a kilátás rontása, vagy végső esetben a leminősítés is benne lehet a pakliban.
2012 óta a legalacsonyabb szintre süllyedhet idén Magyarország villamosenergia-ellátásban az import aránya, legalább is 2020 eddig eltelt hónapjainak adatai alapján. Az idei január-júliusi időszakban az ország villamosenergia-felhasználásának valamivel több, mint 25 százalékát fedezte a környező országokból származó importból (jellemzően Ukrajna, Szlovákia és Ausztria irányából). Bár ez az arány az év végéig jelentősen módosulhat, az mindenesetre megállapítható, hogy amennyiben e szint körül is alakul majd az egész éves adat, az importarány akkor is közel háromszorosan múlja felül a 2012-ben kijelölt kormányzati célt.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
A fontosabb nemzetközi részvényindexek emelkedése folytatódott júliusban, azonban a magyar tőzsde mérsékelten alulteljesítő volt az elmúlt hónapban a nemzetközi börzékkel összehasonlítva. A legfrissebb alapkezelői felmérésünkből kiderül, hogy a profi befektetők hosszabb távon látnak fantáziát a hazai részvénypiacban. Az általunk megkérdezett alapkezelők több hazai blue chipért is rajongtak ebben a hónapban, a Portfolio legfrissebb alapkezelői felméréséből továbbá az is kiderül, hogy mire számítanak a profi befektetők a forint kilátásaival kapcsolatban az előttünk álló hónapok folyamán.
A bitcoinőrület 2017-es lecsengése óta egy szűkebb kör foglalkozik már csak a virtuális fizetőeszközzel, pedig a kriptodeviza mögötti blockchain-technológiát egyre szélesebb körben használják a világon teljesen más célokra. Legyen szó bankokról, kereskedelmi vállalatokról vagy éppen utazási cégekről, számos háttérrendszer fut már blockchainen a gyakorlatban is. Hosszabb távon valószínűleg igaza lesz azoknak, akik a blockchain nagy forradalmát jósolták, de ebből egy hétköznapi ember nem sokat fog érzékelni azon kívül, hogy sok minden lesz az életünkben gyorsabb, transzparensebb és automatizált.
A hazai irodapiacról a BRF rendszeresen, negyedéves gyakorisággal publikálja a legfontosabb számokat, ezúttal azonban a főváros egészét megbontva, a nyolc nagy alpiacot hasonlította össze. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be kiegészítve az Eston keresletre és üresedésre vonatkozó adataival, valamint megnézzük, hogy a következő években mely alpiacok bővülhetnek a legnagyobb mértékben.
A koronavírus-járvány rövidtávú gazdasági hatásait már a bőrünkön érezzük, korábban nem látott összeomlást hozott a mostani válság. Ennek azonban lesznek hosszabb távú következményei is, a költségvetési hiány és az adósság megugrása miatt sok országban adóreformokra lehet szükség, a terheket extra bevételekkel kell majd ellensúlyozni a kormányoknak – vélik a Fitch Solutions szakértői. A cég szerint Magyarországon is jó esély van egy átfogó adóreformra, csak az a kérdés, kik fogják a nagyobb terheket viselni a gazdaság szereplői közül.
Életbe lépett az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely lépcsőzetesen felszámolja a vámok 99%-át, és elhárítja az akadályokat a beruházások útjából. Az ázsiai ország nem tartozik az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei közé, és mi sem játszunk kiemelkedő szerepet Vietnam külkereskedelmében, ennek ellenére valóban nagy jelentősége van a tető alá hozott egyezménynek. A hasonló szabadkereskedelmi egyezményeket egyébként az EU szinte futószalagon szállítja, a délkelet-ázsiai térség viszont Kína növekvő súlya miatt felértékelődött.
Bár a koronavírus-járvány miatti korlátozások nagy részét már feloldotta a kormány Magyarországon, de továbbra is az látszik, hogy a magyar lakosság óvatos és négy ok miatt összességében nagyobbat fog esni idén a lakossági fogyasztás, mint amekkora fogyasztási sokk 2008-ról 2009-re érte a magyarokat – mutat rá átfogó elemzésében a Fitch Solutions.
A szalagcímek alapján azt gondolhatnánk, hogy a fontosabb tőkepiaci eszközök közül az arany volt idén A Befektetés, és valóban, az arany ára idén már 30 százalékot ralizott, ráadásul korábban nem látott csúcsra emelkedett, amivel az egyik legjobban teljesítő eszköz idén, azonban az elmúlt hetek ralijával az ezüst ára még annál is nagyobbat, közel 37 százalékot emelkedett. A február-márciusi esésből a részvénypiacok is kezdenek magukhoz térni, az élmezőnyben jellemzően amerikai és kínai részvényindexeket, a lemaradók között pedig európaiakat találunk, az OTP és a Mol mélyrepülésével a magyar tőzsde is a mezőny hátsó felében áll. A pandémia a nyersanyagpiacot is alaposan átrendezte, a szénhidrogének ára nagyot zuhant, a bioetanol alapanyagául is szolgáló kukorica ára is nagyot esett, miközben a karantén alatt népszerű narancslé árfolyama kilőtt. Megnéztük az év első 7 hónapjának tőkepiaci mozgásait.
Elsősorban a globális járványhelyzet, illetve a gazdasági aktivitás ezzel összefüggő alakulása határozza meg az olaj keresletének, így árfolyamának további idei sorsát. A várakozások ennek megfelelően meglehetősen bizonytalanok, abban azonban egyetértés van az elemzők között, hogy jelentősebb drágulásra egyelőre nem lehet számítani. Ez alapján a májusban és júliusban adóemeléssel is sújtott magyarországi benzin- és gázolajárak további növekedése sem várható a következő hónapokban.
Még mindig több mint 250 ezer olyan jelzáloghiteles család lehet Magyarországon, amelynek háromhavonta változik a törlesztőrészlete, nagy részük egykori devizahiteles. Jó hír számukra, hogy az MNB két kamatcsökkentése révén lefelé mozdult a BUBOR, így csökkeni fog a törlesztőrészletük. Most éppen azoké, akiknek augusztusban fordul új kamatperiódusba a hitelük. Megnéztük, mennyivel, és azt is, mi lesz a törlesztési moratóriumban lévőkkel.
Egyértelmű lineáris kapcsolat van aközött, hogy az egyes országokban mennyire erős a koronavírussal megfertőződéstől való félelem és hogyan alakul a fogyasztói bizalom, így tehát a járvány kordában tartása mellett a félelem visszafogásával kell foglalkozni, mert ez döntheti el egész ágazatok és országok sorsát a következő negyedévekben, végső soron a kilábalás mértékét – mutat rá friss elemzésében a Citi Research csapata. Ebben megvizsgálják azt is, hogy az egyes ágazatok milyen kilátások elé néznek a következő negyedévekben, a megcsappanó fogyasztói kereslet hol milyen mértékben mehet át más irányokba.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
