Elemzés

2015. augusztus 28. 05:50 | Beke Károly

Már most felfordulást okoztak Matolcsyék - A java még hátravan?

Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.

2015. augusztus 27. 11:08 | Weinhardt Attila

Megtudtuk: így akarja elkerülni a nagy szakadást a magyar kormány

A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.

2015. augusztus 27. 05:40 | Palkó István

Ezeket a biztosítókat rohanták meg a leendő magyar nyugdíjasok

Lassan, de biztosan immár harmadik éve bővül a magyar biztosítási piac. A növekedés motorját elsősorban maga a GDP-növekedés jelenti, ami a nem-életbiztosítások második negyedéves 9,0%-os növekedésén és a gépjárműszerződések számának gyarapodásán érhető leginkább tetten. Miközben az egyszeri díjas életbiztosítások visszaestek, a rendszeres díjas termékek biztató, 4,2%-os növekedést mutattak március és június vége között. Egy negyedév erejéig (?) a Generali állt az élre a biztosítók díjbevétel-versenyében, és az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások területén is ez a biztosító a legaktívabb. A "nyugdíjdobogó" második fokán az NN, a harmadikon az Allianz áll. A MABISZ és az MNB legfrissebb statisztikáiból szemezgetünk.

2015. augusztus 25. 15:57 | Portfolio

Na ne, már megint kezdődik? - Sorra dőlnek a lakossági hitelek

Tiszta lappal indult a devizahitelesek egy része tavasszal, hiszen eltüntette hátralékuk nagy részét az elszámolás, így késedelem nélkül újrakezdhették hitelük törlesztését. Nem tartott sokáig a kegyelmi pillanat, ugyanis azóta ismét megindult a nem teljesítő hitelek arányának növekedése. Az MNB friss adatai alapján ez most már 16,3%-on áll.

2015. augusztus 25. 05:40 | Palkó István

Halál a devizahitelekre: 13+1 kérdés és válasz az új forintosításról

Közgazdaságilag tegnap megtörtént, jogilag pedig december 1-jén megy végbe az autóhitelek, más fogyasztási hitelek és autólízing-szerződések forintosítása. Mivel a jelzáloghiteleknél ez már február 1-jén megvolt, most tényleg kivezetik a lakossági devizahiteleket Magyarországról. A svájci frank idén év eleje óta bekövetkezett erősödésének következményeitől már most megszabadulnak az autóhitelesek, és az elmúlt nyolc hónaptól eltekintve ugyanolyan forintosítási árfolyamot kapnak, mint a jelzáloghitellel rendelkezők. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy is zajlik a forintosítás, és mivel jár pontosan.

2015. augusztus 24. 16:40 | Portfolio

EU-pénzek lódíthatják meg a céges hitelpiacot

Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.

2015. augusztus 21. 13:30 | Turzó Ádám Pál

Tényleg simán lecsapolják a számlád, ha ilyen bankkártyád van?

Egyre többször fizetünk a pénztáraknál egyetlen érintéssel, a vészmadarak azonban szívesen ijesztgetnek azzal, hogy egyszer el fogják lopni a kártyás adatainkat emiatt. Mondjuk a technológiába vetett bizalom megerősítésében nem igazán segít, hogy egy 2 perces kereséssel lehet találni olyan okostelefonos appot a Play Store-ban, amivel mi is be tudtuk olvasni egy plasztik akár visszaélésre is alkalmas adatait. Bár ez elég körülményesen működött, egy profi hacker valószínűleg nem a mobiljával és egy ingyenes alkalmazással próbálkozna. De akkor tulajdonképpen miért is lehetne, és miért teljesen felesleges az érintéses kártyák miatt aggódni? Végigjárjuk, mi igaz, és mi nem az NFC-s plasztikok körül keringő legendákból, illetve megkérdeztük a kártyatársaságokat is.

2015. augusztus 21. 10:30 | Csiki Gergely

Magyarország kivételes helyzetbe került

Valóságos vérfürdő zajlik egyes feltörekvő országok devizáinak piacán, a kínai leértékelés dominóhatást váltott ki. Közben a befektetők - a kínai gazdaság lassulása miatt - felfigyeltek a rosszabb fundamentumokkal bíró feltörekvő gazdaságokra. Ebben a viharos időszakban viszont Magyarország jól teljesít. Megmutatjuk, miért és azt is, hogy mi várható.

2015. augusztus 20. 14:00 | Szandányi Levente

Korábban bottal sem piszkáltuk volna - Most van benne fantázia

A Volkswagennel kapcsolatban korábban azt írtuk, hogy a felszín alatt megbúvó problémái miatt bottal sem szabad piszkálni. Ezek egy része nyilvánvalóvá vált és beárazódott a papírba, így az árfolyama jelentős esést szenvedett el az elmúlt hetekben. Ez pedig olyan helyzetet teremtett, hogy most viszont látunk fantáziát a Volkswagen-papírok vásárlásában.

2015. augusztus 20. 07:10 | Palkó István

Egyre többel lóg a bankoknak az állam - Mit hoz a felminősítés?

Európai összevetésben is kimagaslóan nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor. A szakirodalomban home biasnek nevezett jelenséget az MNB önfinanszírozási programja csak erősíti, így a magyar állam egyre nagyobb arányban az ország bankjainak tartozik. Joggal merül fel ezért is a kérdés: mennyit nyerhetnek a bankok Magyarország közelgő felminősítésével? A válasz nem egyszerű.

2015. augusztus 18. 10:38 | Weinhardt Attila

Hatalmas fegyvert kapna a kezébe a magyar kormány

Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.

2015. augusztus 18. 06:10 | Nagy Viktor

A fordulat újra elnapolva az OTP-nél

A válság óta minden évben van valami az OTP-nél, ami miatt késik a sokak által várt fordulat. Az éves szinten jóval 200 milliárd forint feletti céltartalékoláshoz vagy a pénzintézeti különadóhoz már-már hozzászoktunk, de a magyarországi devizahiteles csomag, a nagy leánybanki leírások, vagy az orosz/ukrán veszteségek azokon felül is nagy falatot haraptak ki az OTP profitjából. Most éppen az orosz és az ukrán veszteségek miatt nem emelkedik a profit, a következő években pedig a brókerbotrányok károsultjainak kifizetése terhelheti meg a bankot. Ha nem lenne az erős magyar és bolgár bank, csúnya lenne az összkép.

2015. augusztus 17. 06:10 | Szandányi Levente

A zöld rendszám csak a kezdet - Bemutatjuk a Jedlik Ányos Tervet

Bemutatjuk a Jedlik Ányos Tervet, ami a magyar elektromos autózás jövőjét jelenti. Legalábbis első olvasatra ezt gondolja az ember, pedig többről van szó. A segítségével egyszerre felelhetünk meg közösségi irányelveknek, vághatunk zsebre uniós milliárdokat, adhatunk lendületet a hazai autóiparnak és teremthetünk új munkahelyeket. Ráadásul a segítségével a paksi bővítés is védhetőbbé válik, így az e-mobilitásban érintett szereplők mellett a kormány is kiemelten támogatja a megvalósulását.

2015. augusztus 14. 17:07 | Weinhardt Attila

Így nézett ki a magyar terv Lázár példátlan bejelentéséig

Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.

2015. augusztus 13. 13:14 | Weinhardt Attila

Duplázódik az idei magyar büdzséhiány az EU-pénzek miatt?

Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.

2015. augusztus 13. 05:40 | Palkó István

Mi szóltunk: milliós pofon fenyeget 170 ezer volt devizahitelest

Ki örülne annak, ha néhány év múlva kiderülne, hogy több százezer vagy millió forinttal többel tartozik a bankjának, mint eddig hitte? És ha egyszer csak két-három évvel kitolódna a hitele futamideje? Sok devizahitelessel előfordult már hasonló, közülük a volt árfolyamgátasok azonban ennek megismétlődését kockázatják, ha nem tájékozódnak most eléggé. A törlesztőrészletük, még inkább a futamidejük ugyanis akár jelentős mértéken is megugorhat, ha nem kérik mielőbb a bankjuktól az árfolyamgát helyébe lépett mesterséges törlesztőrészlet-korlátozás megszüntetését. Azért hívjuk fel a figyelmet a problémára, mert tudomásunk szerint az érintett 170 ezer család töredéke igényelte csak eddig a változtatást, és a bankok többsége nem hívja fel kellően ügyfelei figyelmét a veszélyre.

2015. augusztus 11. 13:29 | Palkó István

Kapaszkodj meg: még ők is földbe döngölték a frankhiteleseket

Hamarosan a forinthitelesek is megkapják a nekik járó elszámolást, így elvileg meg lehet mondani, hogy ezt is figyelembe véve a forint-, a frank-, az euró-, netán a jenhitelesek jártak-e a legjobban a hitelfelvétel óta. A gyakorlatban számos statisztikai hiányosság nehezíti a becsléseket, mindenesetre mi kísérletet tettünk az összevetésre. Érdekes eredményre jutottunk: az elszámolást is figyelembe véve még mindig az döntött a legrosszabbul, aki frankhitelt vett fel, a többiek nagyjából egyformán jobban állnak. Nem csupán a lengyel frankhitelesek jártak tehát jobban a magyar frankhiteseknél, hanem például azok is, akik a magasabb kezdeti törlesztőrészletet vállalva forintban adósodtak el.

2015. augusztus 10. 11:00 | Palkó István

Kegyetlenül földbe döngölték a magyar devizahiteleseket a lengyelek

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok. Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

2015. augusztus 10. 05:45 | Árgyelán Ágnes

Rettegsz, hogy nem lesz nyugdíjad? - Adókedvezménnyel is összehozhatod

45 év múlva már csak 8 millióan leszünk Magyarországon, a társadalom elöregedése folytatódik, a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást vagy egyáltalán nem is vállalnak gyereket. Mindez pedig oda vezet, hogy 45 év múlva már két aktív korú magyarnak kell eltartania egy nyugdíjast. Azért nem kell félni a jövőtől, jelenleg három olyan nyugdíj-megtakarítási termék is van a piacon, amely adókedvezménnyel egybekötve segít felkészülni a nyugdíjas évekre. Az alábbi cikkben az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás adta lehetőségeket mutatjuk be.

2015. augusztus 06. 10:41 | Madár István

Mikor vonuljon nyugdíjba a magyar férfi?

A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán számtalan érv és ellenérv fogalmazódott meg azóta, hogy a népszavazási kérdés napirendre került. Ennek kapcsán három, a közbeszédben elterjedt tévhitről írok, illetve igyekszem történelmi kontextusba helyezni a nyugdíjrendszer frissen felmerült dilemmáját.