Elemzés

2015. február 22. 14:30 | Kármán András

Poraiból támad fel az ország?

Váratlanul talált magára a sok éve szenvedő, bankválságtól sújtott Szlovénia az elmúlt egy évben. A gazdasági reform első eredményei már látszanak, azonban a versenyképesség helyreállításához még sok teendő maradt.

2015. február 22. 08:04 | Árgyelán Ágnes

Veszélyben a lakosság kedvencei? - Megjelentek a trónkövetelők

Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?

2015. február 21. 13:05 | Csiki Gergely

Baj van a kormány csodafegyverével

Az online pénztárgépekhez hasonló történet kezd kibontakozni a szemünk láttára, ha az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer körüli cikkcakkokra tekintünk. Miután a kormány kapkodva elindította január elsején az adócsalók elleni legújabb eszközét, gyorsan próbaüzemmé nyilvánította azt, majd annak határidejét március elsejéig tolta (vagyis addig nem bünteti a mulasztókat). A legújabb, csütörtökön megjelent EKÁER-módosításokkal pedig számtalan ponton - a piaci szereplők észrevételeinek megfelelően - átírja a rendszert, ám a vállalkozásoknak erre is csupán hat napjuk lesz felkészülni. Ezért újabb csúszás van kilátásban, a szakmai szervezetek legalábbis még több felkészülési időt kérnek.

2015. február 21. 07:10 | Csiki Gergely, Müller András

Ő készítette a félelmetes londoni prognózist

Pár héttel ezelőtt nagyot szólt a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőjének Magyarországra vonatkozó prognózisa, ebben ugyanis kimagasló GDP-növekedési számokat fogalmazott meg. Raffaella Tenconi vezető elemző a Portfolio-nak adott interjújában részletezte azt, hogy mire alapozták optimista jövőképüket. Meglátása szerint hazánk felül fogja teljesíteni a növekedés tekintetében a régiós versenytársakat, azonban ez csak egyetlen mutató. Úgy vélekedett, hogy sérülékenység vonatkozásában a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az elmúlt 5 évben és azt is elárulta, mikor számíthatunk felminősítésre.

2015. február 20. 11:00 | Palkó István

Erre képes a nyugdíj! - 10 meghökkentő ábra a biztosításainkról

A tavaly bevezetett adókedvezménynek köszönhetően a nyugdíj lett 2014 varázsszava a biztosítási piacon, és annak ígérkezik idén is. A biztosítási szektor díjbevétele tavaly a legfrissebb adatok szerint 4,2%-kal nőtt, és ez a növekedés szinte általános volt a különböző szegmensekben. Megtört a jég több területen is, 2008 óta először emelkedett például a kötelező biztosítási piac díjbevétele. A legnagyobb biztosító továbbra is az Allianz, a piaci koncentráció azonban csökken, a legnagyobb növekedést pedig a Posta Biztosító és a Signal produkálta tavaly. 10 érdekes ábrán mutatjuk a részleteket.

2015. február 20. 06:00 | András Bence

Már megint gyanúsan viselkedik a svájci frank!

Miután Svájc január 15-én leforrázta az egész devizapiacot, sokan azt kezdték el találgatni, hogy vajon milyen stratégia bújik meg a lépésük mögött. Felmerült, hogy talán piszkos intervenció jöhet, aminek keretében 1,05 és 1,10 között tartanák az euróval szembeni kurzust. Most éppen ez a sáv látszik kibontakozni, csakhogy az egész nem illeszkedik bele az árfolyamküszöb elengedésének logikai rendszerébe, hiszen így előbb-utóbb megint óriási intervenciós igény jelentkezik. Fundamentálisan ugyanis azt látjuk, hogy az induló európai QE mellett, a görög és az ukrán bizonytalanságok közepette semmi sem indokolja, hogy a svájci frank elveszítse menedékdeviza-szerepét, vagyis ne folytassa az évtizedeken átívelő felértékelődését.

2015. február 19. 11:16 | Palkó István

Durranni készül Matolcsy legújabb csodafegyvere - Nagyot fog szólni?

A kis- és középvállalkozásoknak egyértelműen kedvező, a bankoknak enyhén pozitív, a Magyar Nemzeti Banknak enyhén költséges - foglalható össze véleményünk az MNB szerdán bejelentett, NHP+ elnevezésű programjáról. A legnagyobb kérdést azonban csak a következő hónapok döntik el: az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e végre látható fordulatot hoznia a kkv-k hitelpiacára? Gyakorlati példán szemléltetjük, mi várható a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésétől az egyes hiteleknél. A keresleti volumen ösztönzésén keresztül lehet kedvező hatása a programnak, amely egyébként jegybankoktól szokatlan kockázat-átvállalást tartalmaz.

2015. február 19. 08:33 | Barta Balázs

Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?

Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő képesség pedig a szakszervezetek meggyengülését követően Kelet-Európában lecsökkent, és ez vezetett az indokolatlanul alacsony bérszinthez. Ez azonban csak kis részben fedi a valós okokat a bérkülönbségre - függetlenül attól, hogy a szakszervezetek megerősödése üdvözlendő folyamat lenne -írja Barta Balázs közgazdász.

2015. február 18. 13:45 | Turzó Ádám Pál

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

2015. február 17. 14:25 | Nagy Viktor

Jóárasítás a Telenornál

A befektetők egyik nagy kedvence volt az elmúlt években a Telenor, a távközlési cég részvényeinek árfolyama soha nem látott magasságba emelkedett idén. Az elmúlt napokban azonban gyorsan esett 10 százalékot az árfolyam, vonzó beszállási szintet kínálva a befektetőknek.

2015. február 17. 05:50 | Portfolio

Kritikus a helyzet az autógyártóknál!

A befektetők újabb csúcsokra hajtják a nyugati tőzsdéket, a részvények népszerűségéből pedig az autóipari vállalatok is profitálnak. A makrogazdasági és az iparági környezetet figyelembe véve ez nem csoda, az egyes vállalatok irányából érkező kedvező hírek pedig tovább fokozzák a vételi kedvet. Mindezek együttesen pedig azt eredményezték, hogy a Volkswagen, a Peugeot, a General Motors és a Ford árfolyama az elmúlt hetekben kisebb ralit produkált. Ugyanakkor érdemes a fundamentumok mellett a grafikonokra is egy pillantást vetni, ezek ugyanis kivétel nélkül azt mutatják, hogy kritikus szintekhez érkeztek az autógyártók árfolyamai, ahol már érdemes lehet résen lenni.

2015. február 16. 11:22 | Pogátsa Zoltán

Miért alacsonyak a béreink? Válasz a Portfolio írására

A Portfolio oldalain nem régen egy írás jelent, meg, ami azt boncolgatja, miért alacsonyak a magyar bérek. Az írásának keretes része azzal kecsegteti olvasóit, hogy ha “biztos tudást" szeretnének kapni az “összeesküvés-elméletek és kizsákmányolás-teóriák" híveivel szemben, akkor Oblath Gábor nyomán el kell fogadják azt az érvelést, miszerint a magyar bérek a termelékenységünk szintje alapján teljesen a helyén vannak. Madár István írásával több ponton nem értek egyet.

2015. február 16. 06:03 | Csiki Gergely

Milliókat érint a kormány legújabb lépése

Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.

2015. február 11. 14:21 | Csiki Gergely

Új európai exodus zajlik rajtunk keresztül

Kilátástalan gazdasági helyzet, a legmagasabb munkanélküliség Európában, a lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt, mindent behálózó korrupció - röviden így lehetne összefoglalni a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált Koszovó helyzetét. A balkáni ország állampolgárai végső elkeseredettségükben már csak egyetlen utat látnak maguk előtt, a menekülést nyugatra, ami első ránézésre tavaly ősztől könnyebbnek tűnik. A legszegényebb európai országból elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Csehországba vándorolnak az emberek, Magyarországon keresztül, így a hatalmas kivándorlási hullám minket is érint. Klasszikus értelemben véve azonban Magyarországra történő bevándorlásról nem beszélhetünk, az "átmenő" forgalom érint minket és "külső" schengeni határként szerepünk fontos ebben a helyzetben.

2015. február 11. 11:00 | Gayer Attila

Őrület a javából! - Sokan követhetik az Apple-t

Egészen extrém folyamatokat láthatunk jelenleg az európai kötvénypiacokon, ami leginkább az Európai Központi Bank számlájára írható, aki a nagy jegybankok között utolsóként meghirdette az állampapír vásárlási programját. Mindez oda vezetett, hogy már az európai vállalati kötvényeknél is kialakultak negatív hozamok, ami ebben a szegmensben különösen ritkának számít. Ez pedig már olyan cégek figyelmét is felkeltette, mint az Apple, mely a napokban jelezte, svájci frankban bocsátana ki kötvényeket. Bár a mozgások egyelőre a magas minősítési európai vállalatoknál igazán látványosak, a piac többi szegmense is érdekes lehet, főleg a befektetési kategória alatti bóvli kötvények felső, "BB" besorolású instrumentumai, hiszen az EKB kötvényvásárlásai egyre inkább szorítják majd ki a befektetőket az alacsony kockázatú eszközökből.

2015. február 11. 06:06 | Árgyelán Ágnes

80% felett nyertek, akik mertek

80% feletti nyereséget zsebelhettek be tavaly azok a befektetők, akik indiai részvényalapokba fektettek, az egyértelmű vesztesek 2014-ben pedig az orosz papírokat vásárlók voltak. Tavaly 48 alapnak sikerült 10% feletti hozamot felmutatnia, a tartósan alacsony hozamkörnyezet és a likviditásbőség ráadásul 2015-ben is a kockázatosabb befektetéseket, és ezáltal a részvényeket hozza előtérbe. Na de mely régiók részvénypiacai teljesíthetnek jól idén és mihez kezdjünk a piacokra újra visszatérő volatilitással? Ez utóbbira egyszerűbb a válasz: diverzifikálnunk kell.

2015. február 10. 16:00 | Pál Tamás

Fáziskésésben Európa?

"Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?" - tehetnénk fel Bacsó Péternek "A tanú" című filmjéből szállóigévé vált kérdését azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) miért csak évekkel később kezdi meg saját mennyiségi lazító programját (QE), akkor, amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) már annak kivezetésén gondolkodik. Pál Tamás közgazdász cikke a történtek áttekintésével a fáziskésésre keresi a magyarázatot és kitér arra, hogy az európai mennyiségi lazítástól várt hatás előtt milyen akadályok tornyosulnak.

2015. február 09. 06:32 | Gayer Attila

Ilyen még nem volt a Richternél! - Összeomlott a profit

Az elemzői várakozások fényében felemás gyorsjelentést tett közzé ma hajnalban a Richter, az üzemi profit jelentősen felülmúlta az előrejelzéseket, míg a nettó eredmény jókora csalódást okozott. Összességében elmondható, hogy régen voltak már ennyire bizonytalanok az elemzők egy negyedéves teljesítmény becslésénél, mint most, ezt részben a rubel extrém mozgása magyarázta.

A jelentés fontosabb pontjai az alábbiak:

• Megugró forgalom Magyarországon
• Összeomló orosz és ukrán bevételek
• Stabil nyugat-európai növekedés, köszönhetően az Esmya-értékesítések folytatódó felfutásának
• A működési költségeket az előrejelzések mentén sikerült kordában tartani, sőt, a negyedévben az értékesítési költségeknél 20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető
• Az üzemi eredmény az összeomló rubel mellett háromszorozódni tudott
• A pénzügyi soron extrém mértékű, 15 milliárd forintos veszteség keletkezett a rubelben nyilvántartott követelések átértékelése miatt...
• ... aminek következtében a nettó eredmény 4 milliárd forint feletti veszteség lett, hasonlóra eddig nem volt még példa a Richternél
• Az üzemi eredmény tekintetében sikerült felülteljesíteni a 2014-re vonatkozó elemzői várakozásokat, a nettó profitban viszont jelentős, több mint 30 százalékos elmaradás látszik a konszenzushoz képest. Ez utóbbi azt is előrevetítheti, hogy a közelebbi időszakokra vonatkozó konszenzusos várakozások is lejjebb jönnek majd a következő hónapokban.
• A hosszabb távú profit folyamatok kedvezőtlenek, a 12 havi gördülő nettó profit új mélyponton van
• A nettó pénzállomány tovább csökkent, ennek egy részvényre vetített értéke a tőzsdei ár 13 százalékát teszi ki.

A jelentés fényében nem csodálkoznánk, ha némi profitrealizálás indulna meg a Richter részvényeinél az év elején látott jelentősebb emelkedést követően, persze fontos kiemelni, hogy a délelőtt 9-kor kezdődő tájékoztatón is lényeges információk hangozhatnak el, melyek ugyancsak befolyásolhatják az összképet.