Görögország kilépése az eurózónából azonnal valós államadóssággá transzformálná azt a több tíz milliárd eurót, ami a korábbi tőkekimenekítés hatására a görög jegybank mérlegében épült fel, mint az euróövezet más jegybankjaival szembeni tartozás. Mindez egy újabb érv amellett, hogy mind a görögök, mind a centrumországok kormányai végső soron erősen érdekeltek a megegyezésben, és a valutaunióból történő kilépés elkerülésében.
Az ügyfelek számára is érezhető területen 2015-ben is a digitális ügyintézési csatornák fejlesztésére fordítanak a legtöbb figyelmet és pénzt a magyar nagybankok. Ugyanakkor az is világos, hogy a szabályozók idén is megkeserítik a banki IT-részlegeken dolgozók életét, a szabályozói megfelelések jelentős forrást vonnak el az innovatívabb vagy éppen a gazdaságosabb működést támogató fejlesztésektől. Min dolgoztak tavaly, és mire költenek a jövőben a magyar bankok az informatika területén? Mutatjuk a válaszokat.
A hosszú és rövid kötvényalapok 2014-ben is hozták az előző évek jó teljesítményét, bár a piaci szereplők közül sokan már tavaly fordulópontra számítottak. Ehhez képest 2014-ben 9 alap is 10% feletti hozamot tudott felmutatni. De mikor jön el az ideje a kötvényalapok leáldozásának? Jó időben vagyunk még ahhoz, hogy beszálljunk?
A Sziriza hatalomra jutásával egyáltalán nem fog kiderülni, hogy Európa megszorítási politikája kudarc volt-e vagy sem. Az új kormányzó erő mérsékeltebb megszólalásai alapján több szempontból is értelmes gazdaságpolitikai mix rajzolódik ki, de ettől még el lehet ezt rontani.
Egyre meredekebb görbét rajzolnak ki a határidős olajárak, ami mellett számításaink szerint már megéri piacra lépni az arbitrázs profitra éhes szereplőknek, ehhez pedig nem kell mást tenni, mint tankereket bérelni és az azonnali piacon megvett, majd határidőre eladott olajat letárolni. Több nagy piaci szereplő már tengerre küldte olajjal megpakolt hajóit, a folyamatnak azonban egyelőre még csak az elején vagyunk, most még a bérleti költségek relatíve alacsonyak és tároló kapacitás és bőven áll rendelkezésre. A tankerbérletek felfutásával számolnak a flottákat üzemeltető cégek is, többen közülük nyilvános részvénykibocsátás keretében terveznek tőkebevonást. Az arbitrázs tevékenység folytán beindulhat a piaci stabilizáció, a spot és a határidős árak közti különbség csökkenhet, a határidős görbe laposabbá válhat, a növekvő tárolási aktivitás pedig enyhítheti az olajárakra nehezedő nyomást.
A K&H, a KÖBE és a Groupama Garancia volt az autósok körében a három legnépszerűbb biztosító a legutóbbi kampányban - derül ki a Portfolio összesítéséből. Bár az autósok közel felét érintette a kampány, csak a 6%-uk élt a váltás lehetőségével, és továbbra is az Allianznál van a legtöbb autós kötelezője. Immár a második kampányban nőttek az átlagdíjak, de talán kisebb mértékben, mint amire sokan számíthattak, sőt olyan alkuszcég is akad, amelynél csökkent az autósok terhe.
Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.
Olyannyira felhevült várakozások épültek ki az Európai Központi Bank mai lépésével kapcsolatban, hogy tulajdonképpen már nincs is visszaút a számukra. Ha az olasz Mario Draghi vezette jegybank csalódást kelt, akkor az euró felértékelődése és a kötvényhozamok megugrása de facto monetáris szigorítást eredményez majd, ami pedig nem volna más, mint egy óriási rúgás a földön fetrengő Európába. Ez szerintünk képtelenség lenne, így pedig szinte biztosra vehető, hogy ma délután megszületik az igazi európai QE. Nagyon sokáig halogatta ezt az öreg kontinens, amire észérveket nem is nagyon tudunk felhozni. Talán az egyetlen szerencse, hogy így az amerikaiak, a britek és a japánok példáiból merítve profibban tudjuk majd csinálni. Persze várjuk azért ki a végét, a show délután fél háromkor kezdődik.
Az elmúlt egy hetet egyértelműen a svájci jegybank döntése és annak a devizapiacokra gyakorolt földcsuszamlás-szerű hatása uralta a pénzügyi szférában. A jegybankárok kaptak anyait-apait, a kritikák záporoztak rájuk mindenhonnan, a brókerektől és elemzőktől, a gazdasági szereplőkön át, Nobel-díjas közgazdászig egyértelmű front bontakozott ki ellenük, többségében meggondolatlannak és felelőtlennek nevezve a svájci lépést.
Váratlanul gyengélkedni kezdett az ipar 2014 második felében, ami felvetette a kérdést: kifulladt-e a szektor dinamikus bővülése? A friss számok alapján úgy tűnik, a lassulás nem vezethető vissza egy okra, ezért feltehetően tartósan alacsonyabb lehet a növekedés. Temetni azonban semmiképpen sem kell az ipart, van még benne potenciál.
Bár a devizahitelesek egy része még mindig sokat veszít a svájci frank sokkszerű erősödésén, vannak, akik örülhetnek az árfolyam alakulásának. Az exportőrök - amennyiben svájci frankban számolnak el - forintban kifejezve jelentős árbevétel-növekedést könyvelhetnek el. De mit is exportálunk Svájcba?
Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.
Spekulációs nyomás nehezedik a dán koronára, amit az eurózóna létrejöttét követően szorosan az euróhoz kötnek. A piac számára az a kérdés, hogy mennyire hasonlít Svájcra Dánia, vagyis hogy elképzelhető-e újra a múlt csütörtökön látott sokkesemény. A kormányzatuk nem győzi hangoztatni, hogy ők teljesen mások, de eddig ezt még nem fogadta el a piac. Tegnap hirtelen kamatot kellett vágniuk emiatt és elképzelhető, hogy az EKB csütörtöki lépése még komolyabb kihívás elé állítja majd őket.
Miközben az új támogatási időszak uniós támogatásaival kapcsolatban különböző célokra száz- és ezermilliárd forintos összegekről beszélhetünk, létezik egy konvergencia régió, amelyet úgy tűnik sok éve mindenki elfelejtett az ott élőkön kívül. Pest megye, az ország méltatlanul elfeledett szegényháza még a magyar régiók viszonyában is leszakadás előtt áll.
Értetlenül áll szinte az egész világ a svájci események előtt, megdöbbentett és megégetett temérdek piaci szereplőt az árfolyamküszöb elhagyása. Az a többségi vélemény látszik kirajzolódni, hogy baklövés volt, amit tettek, hiszen a durván felértékelődő frank akár recesszióba és deflációba is taszíthatja az alpesi országot. De vajon tényleg ennyire bénák vagy önsorsrontóak lennének a svájciak? Az alábbi írásban megpróbáltunk az ő szemüvegükön keresztül látni és arra jutottunk, hogy kizárólag rossz lehetőségek közül kellett választaniuk. Hogy a legkevésbé rosszat sikerült-e, azt nehéz volna már most megítélni, de egy biztos: kockázatos útra tértek a pénzük kezének elengedésével.
Több év után ma délelőtt váratlanul bejelentette a svájci jegybank, hogy feladja az 1,20-as árfolyamküszöböt, ami ezután történt, az kis túlzással maga a történelem. Minden, amit a devizapiaci felfordulásról és következményeiről tudni kell.
Fontosabb részletek
Óriási felbolydulás, hatalmas devizapiaci átrendeződések, nem várt reakciók, kétes gazdaságpolitikai célok és eredmények - ez a svájci jegybank mai döntésének szerény eredménye.
Már a nap elején felfüggesztették a TVK-részvények kereskedését a társaság kérésére, az elmúlt percekben pedig megérkezett az indoklás is, a MOL nyilvános vételi ajánlatot tett az általa nem birtokolt, mintegy 5 százalék körüli részvénycsomagra, papíronként 4984 forinton. Az ajánlati ár 2 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi piaci árnál. A MOL ezzel a törvényben meghatározott minimum árat fizeti, ezen felül nem kínál prémiumot a kisebbségi részvényeseknek. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb kisrészvényesnek ez így is vastagon nyereséges kiszállást jelent.
A gazdasági bevándorlásnak egyértelmű kedvező hatásai is vannak a fogadó országokban, és a kutatások túlnyomó többsége szerint a hasznok és költségek egyenlege is pozitív. A migráció segít a technológiai fejlődésben, növeli a fogadó ország gazdasági erejét, enyhíti a fejlett országok demográfiai nehézségeit, és segíti bizonyos munkaerőpiaci feszültségek tompítását. Emellett persze - elsősorban a képzetlen rétegek körében - kedvezőtlen hatásai is lehetnek, de azt a kijelentés, hogy a bevándorlásnak ne lenne semmiféle haszna, egyetlen kutatás sem támasztja alá.
Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói. A mostani olajár-esés nagyban eltér az elmúlt évtizedekben látottaktól, egy esetben azonban nagyon is szembetűnő a hasonlóság: ez az 1985-86-os olajár-összeomlás. A Morgan Stanley ezzel kapcsolatos elemzése igen érdekes tapasztalatokra világított rá, ezek alapján pedig a részvénypiaci befektetőknek nem feltétlen kell pánikolni, ugyanis 1986-ban:
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
