Március 15-étől életbe lépett az üzletek vasárnapi zárva tartásának szabályozása. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ennek a fajsúlyos intézkedésnek a hatásaira hogyan készült fel a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy nem rendelkezik hatástanulmánnyal, mivel nem a tárca készítette azt elő.
Hamarosan ugyanannyiba fog kerülni az euró, mint a dollár - legalábbis mára ezt gondolja az elemzőházak többsége. Az euró nemrég 12 éves mélypontra került az eurózónás jegybank kötvényvásárlási programja és a Fed-del kapcsolatos várakozások miatt. A paritás pedig innen már alig 5 százalékra van. De vajon mennyire indokolt a világ legtöbbet kereskedett devizapárjában egy ennyire gyors és nagymértékű átrendeződés? Sokan már az eurózóna fellendülését várják, a devizapiaci szereplők pedig előretekintően viselkednek. Mi lesz ennek az eredménye? Szavazzon!
A feldolgozóipart gyakran tekintik a fejlődés első számú felelősének, amely jellegénél fogva szinte kizárólagosan alkalmas arra, hogy az országok felzárkózását biztosítsa. Ez azonban félreértés - állítja egy közgazdász professzor, aki szerint sokkal sikeresebbek azok az országok, amelyeknél a tanulás, termelékenységnövekedés és a beruházási tevékenység a gazdaság minden szektorát egyszerre érinti. Éppen ezért a feldolgozóipart favorizáló gazdaságpolitikáknak sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a gazdaság egészében növeljék a tanulási folyamatot.
Az Európai Bizottság Paks ügyében hozott legutóbbi döntésével a kormány megkapta az első figyelmeztetést, ám a 12 milliárd eurósra tervezett gigaberuházás nem ettől fog elbukni. Van azonban két fontos következménye az atomsztori mostani felvonásának. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy hol tart most Paks II. alig két nappal a Financial Times cikkének berobbanása után.
Elképesztő rali folyik az eurózónás kötvénypiacon, amit a hétfőn elindult európai QE most még tovább fűthet. Bár ma éppen megtorpanás látszik némi profitrealizálás miatt, nagyon valószínű, hogy még kitart a momentum, hiszen a jegybank belépése a piacra teljesen felülírta a korábbi kereslet-kínálati viszonyokat. A legnagyobb potenciál pedig úgy tűnik, jelenleg a hosszú kötvényekben rejlik.
A Financial Times csütörtök esti jelentése szerint az Európai Unió blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal. Az Euratom ugyanis nem járult hozzá, hogy Magyarország kizárólag Oroszországból szerezze be a fűtőanyagot és az Európai Bizottság is kiállt a döntés mellett, a kormány fellebbezése ellenére.
A címben szereplő kérdést sokan feltehetik azok után, hogy elolvasták az Állami Számvevőszék szerdán kiadott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéséről szóló jelentését, annak is a számvevőszéki ajánlásokat bemutató részét. Ha valaki ezt eddig elmulasztotta volna, annak sem kell messzire mennie, mert mostani cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem kis feladatot kapott a Vida Ildikó vezette NAV. Tizenkét pontból álló intézkedési tervet kell ugyanis az adóhatóságnak készítenie néhány hét alatt, a számvevők ugyanis komoly hiányosságokra mutattak rá. A jelentésben az is szerepel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem tett észrevételt az ellenőrzés kapcsán, a NAV elnöke viszont igen.
Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
Fiókjaik 17 százalékát zárták be a magyar nagybankok a válság kezdete óta, dolgozóik létszáma pedig 13 százalékkal csökkent - mutatja a Portfolio friss összesítése. A teljes hitelintézeti szektor létszáma több mint 6000 fővel csökkent hat év alatt. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa: a szabályozói terhek ellenére reálértéken csaknem negyedével kisebb költségszinttel gazdálkodnak a magyar hitelintézetek, mint 2008-ban. Tavaly a nagybankok 44 fiókot zártak be, az UniCredit és a K&H szüntette meg a legtöbb egységét, igaz, utóbbi még így is bőven a második legnagyobb hálózattal bír. Mutatjuk az érdekesebb számokat.
Egyre inkább egyértelműnek tűnik: a lakossági hitelek után várhatóan idén a vállalati hitelállomány is bővülni fog az eurózónában. Ahhoz képest, hogy az európai pénzügyi rendszer gondjai miatt egy-két éve még mindenki igen borúlátón ítélte meg a hitelezési folyamatokat, ez nagy előrelépés, hiszen a gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltételéről van szó.
Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.
Elérkezett a számvetés ideje Magyarország gazdasági teljesítményéről, ugyanis az elkövetkező hónapokban mindegyik nagy hitelminősítő felülvizsgálja az adósbesorolásunkat. A kérdés kényes, bár a tétje szerintünk annyira valójában nem óriási. Most viszont az alábbi elemzésben sorra vesszük az összes fontos szempontot, hogy eldöntsük: megérdemli-e Magyarország, hogy visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába. A cikk végén szavazhat is, hogy mit gondol!
Immár Győr-Moson-Sopron megye az ország legjelentősebb ipari termelője, nagyobb a súlya a szektorban, mint a hét leggyengébb megyének együttvéve. A másik nagy feltörekvő megyénk természetesen Bács-Kiskun, amiből rögtön látszik, hogy továbbra is a járműgyártás adja az ipar lendületét. És egyre inkább a súlyát is: az alág immár kimagaslóan a legnagyobb termelési értéket produkálja az iparon belül. Közben öt megye évtizedek óta a sor végén kullog.
Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.
Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében rendkívül jól halad Magyarország az Európa 2020-as stratégiában rögzített célhoz képest, és az oktatás terén sem kell már hatalmas erőfeszítést tennünk, de a szegénység visszaszorításában nagyon gyorsan kellene hatalmas eredményt produkálnunk - többek között ez derül ki egy hétfőn megjelent átfogó uniós jelentésből. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy 2020-ig kereken 1 millió fővel kellene csökkenteni a szegénységgel, vagy társadalmi kirekesztés veszélyével sújtott réteg méretét Magyarországon. A 2008-2009-es válság elhúzódó negatív hatásai miatt nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte nagy gond a szegények kapcsán 2020-ra vállalt célok teljesítése, sőt az utóbbi években az EU átlagát tekintve még távolodtunk is a céltól.
A bankszektorral kötött béke mindenképpen előnyös dolog, de ahhoz, hogy az ország tőkevonzó képessége érdemben nőni tudjon, jelentős külgazdasági, külpolitikai fordulatra lenne szükség - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott interjúban Chikán Attila. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központ igazgatója úgy látja, hogy amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát. Azt pedig tragikus hatásúnak tartaná, ha úgy döntünk, hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk. A volt gazdasági miniszter szintén erősen negatív jelzőket használt a magyar jogi és szerződéses környezet kiszámíthatóságával, a kormányzati működés hatékonyságával, a magyar termelékenységgel és az állandóan rendkívül szűk határidővel elinduló szerkezeti változtatásokkal kapcsolatban is. Meglátása szerint a gazdaság ilyen jellegű ide-oda rángatásai is kiütköznek a romló magyar versenyképességi mutatókban és a jelenlegi adottságok miatt összességében továbbra sem hisz abban, hogy tartós felfelé ívelő szakasz következne a magyar gazdaság számára.
Vasárnaptól élesben működik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, így vége a kormány által "próbaüzemnek" nevezett két hónapos tesztidőszaknak, az ellenőrök büntetik a mulasztókat. A kormány még az utolsó pillanatban is fontos módosításokat vezetett át a jogszabályban (ennek köszönhetően többen fellélegezhetnek), ez pedig felveti azt a kérdést, hogy ennek fényében mennyire lesz méltányos a szankcionálás.
Több írás is megjelent a Portfolio-n az elmúlt hetekben a magyar bérszínvonal lemaradásának közgazdasági értelmezésére. Madár István a magyar bérszínvonal nemzetközi összehasonlításban megragadható lemaradó mértékét egyértelműen a megbízhatóan mérhető alacsony termelékenységi szintekkel magyarázta. Pogátsa Zoltán pedig a munkavállalók gyenge alkupozíciójával, az erős szakszervezeti támogatás hiányával, sőt a "kizsákmányolás" jelenségével hozta összefüggésbe a nemzetközileg el-(le)maradó magyar bérszínvonalat. Az alábbiakban a szélesebb értelemben vett termelékenységről írok néhány gondolatot, hozzájárulva a diskurzushoz.
A bérek mesterséges emelésével sok gond lenne, még akkor is, ha a bérarányt Európa fejlődő országaiban jellemzően alacsonyabbnak mutatja a statisztika. Attól még, hogy elfogadjuk, hogy a tőke és a munka közötti erőviszony határozza meg a bérarányt, a profit csökkentésével a kockázatokat nem kompenzáló nyereség a beruházásokat, ezáltal a növekedést és a foglalkoztatottságot is mérsékelné. Eközben az alacsony tőkeállománnyal a bérek alacsony szintje társul jelenleg. Sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint a szeleteket újraszabni.
Az a furcsának tűnő helyzet állt nemrég elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljait kifejezetten hátráltatja a forint elmúlt időszakban mutatott erősödése. Az ugyanis az importárakon keresztül tovább nyomasztja a hazai árszínvonalat, ami még mindenféle szűrést követően is meredek esést mutat éppen. A magyar gazdaságpolitika számára tehát nem kívánatos az erős forint, ez pedig újabb érvet szolgáltat a márciusi kamatcsökkentés megkezdésére. Alábbi cikkünkben az erős árfolyam ezen árnyoldalát mutatjuk be, ami akár egy fontos érv is lehet arra vonatkozóan, hogy további forinterőre nem érdemes számítani.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük...
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
