Zöld világ

Bemutatta a Wizz Air a 2050-es ütemtervét

Bemutatta a Wizz Air a 2050-es ütemtervét

A Wizz Air bemutatta új, nettó zéró kibocsátási ütemtervét, amely elsősorban a fenntartható repülőgép-üzemanyagra (SAF), mint kritikus szén-dioxid-csökkentési eszközre, a flottamegújításra és a lábnyomára összpontosít. A 2050-es stratégia bemutatása során a vállalat budapesti tréningközpontjában látta vendégül a nemzetközi sajtót és a Portfolio-t, ott ahol a pilóták szimulátoros gyakorlatai, a légiutas-kísérők menekülési és tűzvédelmi kiképzése is zajlik. Yvonne Moynihan, a Wizz Air vállalati és ESG-felelőse előadásában kiemelte, hogy radikális beavatkozás nélkül a légi közlekedés nem fogja tudni teljesíteni a vállalásait, ezért kritikusak az iparági és szabályozási változtatások.

Új izgalmakat hozhat a befektetések világába egy EU-s szabály, érdekes dolgok derültek ki az ESG-alapokról

Új izgalmakat hozhat a befektetések világába egy EU-s szabály, érdekes dolgok derültek ki az ESG-alapokról

Az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetségének (EFAMA) friss jelentése szerint a fenntarthatósági irányelvek szerint működő befektetési alapok felemás évet zártak tavaly az EU-ban: míg az enyhébb fenntarthatósági célokat kitűző alapok iránti kereslet stabil maradt, a legszigorúbb ESG-célokat képviselő társaik folyamatos pénzkiáramlást szenvedtek el. A jelentés arra is rámutat, hogy ennek hátterében minden bizonnyal a befektetők preferenciáinak eltolódása és az ETF-ek állnak. Már készül az SFDR-rendelet felülvizsgálata az EU-ban, ez pedig változást hozhat az ESG-alapok megítélésben is.

Biodiverzitási stratégiát fogadott el az Alteo

A vállalat Zöld Bizottsága által elfogadott, 15 évre vonatkozó biodiverzitási stratégia részeként az Alteo egyfelől a saját erőművi területein igyekszik megőrizni és helyreállítani a biológiai sokszínűséget, másrészt élőhelyrekonstrukciót és vízvisszatartást célzó projekteket tervez az erőművektől távolabb eső területeken is.

Sok iparágban eljön az igazság pillanata a zöldüléssel kapcsolatban

Sok iparágban eljön az igazság pillanata a zöldüléssel kapcsolatban

Az energiaátállás új szakaszában a hangsúlynak át kell kerülnie arra, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek az idő egyre nagyobb részében legyenek képesek a termelésre, ezért a fő feladat a meglévő kapacitások és csatlakozási pontok kihasználtságának fokozása. Erre már Magyarországon is jó lehetőséget kínál a naperőművek akkumulátorral és/vagy szélturbinával való hibridizációja, ami a cégek számára stabil, fenntartható energiaellátást biztosíthat az olyan új üzleti modellekkel együtt, mint az itthon is egyre népszerűbb hosszú távú fizikai zöldáram-vásárlási szerződések.

Digitális kohók: áldás vagy teher?

Digitális kohók: áldás vagy teher?

Az AI (mesterséges intelligencia) modellek telepítése és betanítása a nagy és energiaéhes adatközpontokban zajlik, amelyek áramfogyasztása a nehézipar, például az alumíniumkohók fogyasztásával vetekszik. Az adatközpontokba való globális befektetések értéke 2022 óta közel megkétszereződött, és 2024-ben elérte az 500 milliárd dollárt, ez pedig növekvő aggodalmakhoz vezetett az ehhez fűződő energiaigény megugrásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint azonban ezek az aggályok túlzottak.

Komoly döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Komoly döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Komoly döntést hozott az Alkotmánybíróság egy névtelen napelemes szaldós ügyében, amelynek értelmében alaptörvény ellenes volt a kormány rendeletének azon passzusa, amely kizárta a szaldó választásából az érintett új igénybejelentőket és HMKE bővítőket 2023. szeptember 8. és 12. között. Emiatt a "2023. szeptember 7. napjáig" időhatározót megsemmisítette az Alkotmánybíróság a rendeletben, és 2025. május 31-ig adott haladékot a kormánynak, hogy gondolja át: milyen időpillanatban húzza meg a szaldós jelentkezésre való jogosultság időbeli hatályát. Ez könnyen lehet, hogy 2023. szeptember 13. lesz, tehát az a nap, amikor egyébként is kihirdette a kormány a rendeletet, de elvileg kinyílt a lehetőség arra is, hogy ez későbbi nap is legyen.

Így lehet kiszámolni, hogy mikor térül meg egy többmilliárdos energiatároló-beruházás

Így lehet kiszámolni, hogy mikor térül meg egy többmilliárdos energiatároló-beruházás

Idén februárban apró, de annál fontosabb jogszabályváltozás lépett életbe: 2029-ig kivezetik az ipari naperőművek döntő részét érintő KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszerből az éves inflációkövető indexálást, illetve megkönnyítik az energiatárolók telepítését a termelők számára. Ezzel új modell nyílik meg, sokkal vonzóbbá válhat a szabadpiaci működés, ráadásul jelentős mértékű állami támogatás is igényelhető az energiatárolós beruházásokhoz. Nem olcsó belekezdeni, de a jelenlegi árkörnyezetben 3-5 év alatt is megtérülhet a projekt, utána pedig évente több 10 millió forintokat hozhat az beruházónak. Rengeteg a megválaszolandó kérdés: mennyibe kerül 1 MW/h kapacitású akkumulátor? Hová lehet telepíteni? Hogyan kell kiszámolni a megtérülést? Melyik gyártó terméke lehet a legjobb választás? Ki finanszírozza meg, és ki építi fel? Nagy Zsolt Dáviddal, a SOLARKIT Europe Kft. ipari rendszerek szakértőjével keressük mindezekre a válaszokat.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencia

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencia

Több, mint 350 résztvevővel, nagy érdeklődés mellett zajlott a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferencia, amely során négy szekcióban beszéltük át a vállalatok energiabeszerzésével, energiamenedzsmentjével, a megújuló energia integrációjával és az energiatárolási megoldások tárházával kapcsolatos legfontosabb témákat. Az alábbi hírfolyamunkban a főbb információkat összefoglaló cikkeket mutatjuk be.

Miért és hol telepítenek a magyarok napelemet a háztetőre? - Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Miért és hol telepítenek a magyarok napelemet a háztetőre? - Meglepő eredményekre jutottak a kutatók

Azokon a településeken magas a napelemes rendszerek aránya, ahol viszonylag új, nagy alapterületű, alapvetően családi házas jellegű lakások vannak magasabb végzettséggel rendelkező lakosokkal – erre a meglepő következtetésre jutott Szép Tekla és Tóth Géza, a Miskolci Egyetem kutatója, akik járási szinten elemezték a naperőművek penetrációját és a mögöttes okokat. Az eredmények azért fontosak, mert segíthetnek jobban tervezni az előttünk álló évek hálózatfejlesztési munkálatait, egyúttal a kutatók arra is javaslatot tettek, hogy mely járásokban lenne célszerű akár célzott támogatásokkal felfuttatni a napelem telepítéseket, hogy az ország által 2030-ra vállalt célok könnyebben teljesülhessenek.

Egyedülálló megoldást kínál a We-Know a vállalati energiahatékonyság javítása érdekében

Egyedülálló megoldást kínál a We-Know a vállalati energiahatékonyság javítása érdekében

Ma már rengeteg energiamenedzsment szoftver érhető el a piacon, és szintén rengeteg valós idejű helymeghatározási modul, de "egyik megoldás sem állította ezt a két rendszert egymás szolgálatába", ettől különleges a We-Know Zrt. által kínált rendszer – hangsúlyozta a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 című konferencia keretében adott videóinterjúban Nagy Csilla.

Brutális magyar naperőműadatok érkeztek

Brutális magyar naperőműadatok érkeztek

Márciusban elérte a háromszázezret a háztartási méretű naperőművek száma Magyarországon, amelyek együttes teljesítménye már meghaladja a 2700 megawattot, és a teljes hazai naperőművi kapacitás több mint egyharmadát teszik ki.

Szelektív szemétgyűjtés: ez aztán a fordulat!

Szelektív szemétgyűjtés: ez aztán a fordulat!

A MOHU Budapest pontosítja a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó irányelveit: a kevésbé szennyezett pizzásdobozok és tejtermékek csomagolásai is kerülhetnek a papírhulladék közé, ami jelentős változás a korábbi ajánlásokhoz képest.

Beszakadt a magyar háztartások átlagos gáz- és áramfogyasztása, de nem nyúl a rezsicsökkentéshez a kormány

Beszakadt a magyar háztartások átlagos gáz- és áramfogyasztása, de nem nyúl a rezsicsökkentéshez a kormány

A 2022. nyári rezsiátalakításkor meghatározott átlagfogyasztáshoz képest a földgáz esetén kb. 25%-kal, a villamosenergia esetén csaknem 10%-kal kevesebb mostanában a magyar háztartások átlagfogyasztása, azaz a kormány akár jócskán csökkenthetné azt a két plafon értéket, ameddig rezsivédett áron jár a gáz és az áram. Ezzel költségvetési spórolást tudna elérni a Rezsivédelmi Alapban, hiszen többen többen lógnának a két plafon fölé, másrészt további energiamegtakarításra is ösztönözhetné a háztartásokat. A Portfolio háttérinformációi szerint azonban nem készül a plafon értékek csökkentésére a kormány, és a 2026-os költségvetést is a mostani rezsiplafonok mellett tervezi meg. Mindezzel párhuzamosan viszont készül egy újabb "nagy rezsicsata" Brüsszellel, amely lényeges költségvetési következményekkel is járhat vagy a háztartások, vagy az állami költségvetés szintjén.

Megtörtént az áttörés: akkus energiatároló-boom indulhat el Magyarországon

Megtörtént az áttörés: akkus energiatároló-boom indulhat el Magyarországon

Üzleti és rendszerirányítási szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná válik az elmúlt években kibontakozó napenergia-boom. Az ellentmondásos helyzet feloldására főként a rugalmasan használható akkumulátoros energiatárolók adhatnak választ. A tavalyi évben áttörés tapasztalható, a legnagyobb energiaipari szereplők tárolókapacitás-bővítése legitimálták a technológiát a piacon. A beszerzési ár rohamosan csökken, de még mindig jelentős befektetést igényel, piaci konstrukciókban viszont akár már 5 év alatt megtérül, ugyanakkor a banki finanszírozásnak is nyitnia kell az energiatárolók felé. A Portfolio Józsa Gábort, a Smart Grid Solutions akkumulátoros ipari energiatárolókkal foglalkozó vállalat ügyvezetőjét kérdezte a technológiai fejlődésről, újrahasznosításról, üzleti lehetőségekről, és arról, hogy miért előnyös, ha olyan világszintű, minőségi akkugyártó, mint a Gotion áll a vállalat mögött, amely Európában is folytat gyártási tevékenységet, ráadásul a Volkswagen a fő részvényese.

Elképesztő ajánlat érkezett Brüsszelbe – De a szélerőműipar diktálja a játékszabályokat

Elképesztő ajánlat érkezett Brüsszelbe – De a szélerőműipar diktálja a játékszabályokat

Az európai szélerőmű-iparág új megállapodásra tett javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át a kontinens energiaellátását: legalább 100 GW-nyi új offshore szélerőművi kapacitás kiírását sürgetik a következő évtizedre. Az iparág egyúttal azt ígéri: 2040-ig 30%-kal csökkenti a költségeket – ha a politikai akarat is kitart mellette.

Összeegyeztetető az újraiparosítás a klímacélokkal?

Összeegyeztetető az újraiparosítás a klímacélokkal?

A legfrissebb sajtóhírek ismét megerősítették, hogy Magyarország ipari termelése már a következő 12 hónapban megugorhat néhány újonnan megnyíló vagy bővülő nagyüzemnek köszönhetően, amelyeket még továbbiak követnek. Ennek rövid távon lehetnek pozitív következményei a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából, ugyanakkor kihívást jelent a 2030-as klímacélok elérésében - áll a Green Policy Center elemzésében.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.