Elemzés

Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában

Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában

Nem számít igazán nagy meglepetésnek az, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnökként egy "háborús kormányt" állított össze, ami világosan kimondta, hogy kész akár megállapodás nélkül is kivezetni az országot az EU-ból, a harcias üzenetek elmondásához pedig még egy atomtengeralattjárót is felhasznált díszletként hétfőn. Ezekkel mind az a célja, hogy beijessze az EU legfőbb döntéshozóit, hogy kicsikarhasson valami engedményt a Theresa May által már kitárgyalt kilépési megállapodás tartalmában. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ez a háborús hozzáállás mind kevés lesz Johnson sikeréhez, mert az EU-nak tényleg alapvető érdeke, hogy ne engedjen és megőrizze 27 tagú egységét. Jobb híján tehát az Egyesült Királyságnak kell változtatnia a kilépési stratégiáján, és amíg ehhez eljutunk a nagy pszichológiai csatában, garantáltan forró őszön leszünk túl a La Manche csatorna mindkét partján.

Ipari központ lesz az elmaradott megyéinkből? - Hatalmas pénzosztás zajlott a háttérben

Országszerte már összesen 77 milliárd forintot osztott szét a kormány mintegy 200 ipari parki és további kéttucatnyi ipari területfejlesztésre két EU-pályázatból, hogy ezekkel is támogassa az iparfejlesztési stratégiáját - derül ki a Portfolio összesítéséből. A legtöbb, 1,4-1,5 milliárd forint körüli egyedi támogatást egy sajókeresztúri, egy kiskunfélegyházi és egy mezőkövesdi fejlesztés kapta, ha pedig megyék szerint nézzük a támogatási rangsort, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén áll az élen. Utóbbi persze érthető is, hiszen a két pályázat az új termelési kapacitások létrehozásához alkalmas területek és infrastruktúra megteremtését segíti, áttételesen pedig az egyébként is alacsonyabb gazdasági fejlettségű térségek területfejlesztésen keresztüli felzárkóztatást célozza. Íme, Magyarország 225 ipari parki és ipari területfejlesztése ábrákon és táblázatokban.

Egyre több magyar kerül be a milliomosklubba - De már több kell, mint havi 200 ezres fizetés

Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése szerint ehhez viszont már nem elég a havi 200 ezres fizetés. Sok szolgáltató megemelte a belépési limitet, így annak, aki bekerülne a milliomosklubba, legalább havi 400 ezres jóváírás kell, hogy legyen a számláján. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le az Erste, ügyfelekből viszont a K&H gyűjtött a legtöbbet fél év alatt.

Kisgyereked született? - Még félmilliót ad adómentesen az állam!

Egy hét múlva nyílik meg az a havi 40 ezer forintos bölcsődei díjtámogatást nyújtó EU-s pályázat, amelyet tavaly ősszel már beharangoztunk és amelynek előzetes tájékoztatója különösebb hírverés nélkül bukkant fel a minap a Magyar Államkincstár oldalán. A kiírást az őszihez képest több ponton jócskán pályázóbaráttá tették, így például már az ország egész területén és 13 fővárosi kerületben is indulhatnak rajta a szülők, hogy a 3 év alatti gyermekeik családi, vagy munkahelyi bölcsődei elhelyezéséhez számla ellenében havonta adómentes díjtámogatást kapjanak. A fő kormányzati cél az, hogy amíg 2022-ig megépül sokezer új önkormányzati bölcsődei férőhely az országban, addig is kapjanak pénzt a szülők, hogy a kisgyermekük napközbeni elhelyezésével emelkedjen a munkaerőpiaci részvételük és ezáltal is enyhüljön a munkaerőhiány az országban.

Orvoslétszám számháború: nem tudjuk, mennyi az annyi, de reform nélkül bármennyi is kevés lesz

Orvoslétszám számháború: nem tudjuk, mennyi az annyi, de reform nélkül bármennyi is kevés lesz

Sokan hitetlenkedve hallgatták, amikor Kásler Miklós nemrég tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy "jelenleg hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben. Elindult az orvosok visszaáramlása, jelenleg még nem nagy számban, de a tendencia kedvező, ugyanakkor az elvándorlás dinamikája jelentősen csökkent." A hitetlenkedés érthető, hiszen nemcsak a mindennapi percepció, az újságok címlapjai, hanem már a KSH jelentése is ellentmondani látszik, és a kórházak álláshirdetései is a növekvő hiányt támasztják alá. Ebben az írásban annak akarok utánajárni, hogy akkor mennyi is az annyi, de mint a viccben: itt is azt kell először tisztázni, hogy mi mennyi.

A szuperállampapír a gazdagok bankárait is megizzasztja - Itt vannak a friss számok

Újabb mérföldkőhöz ért a hazai privátbanki vagyon: átlépte az 5000 milliárd forintot, mindeközben egyre nő az egy ügyfélszámlára eső vagyon is, utóbbi június végén 117 millió forintot tett ki. Kezelt vagyonban és ügyfélszámlákban is az Equilor ment a legnagyobbat a szolgáltatók között az év első felében, de továbbra is az OTP a legnagyobb privátbanki szolgáltató a piacon. A Portfolio Privátbanki Felméréséből kiderül, hogy a szuperállampapír a gazdagok bankárait is megizzasztja, ugyanis jelentős vagyonelszívó hatását érzik a MÁP+-nak a privátbanki piacon is.

Bréking! Újra jön a brüsszeli pénz, bőkezűbben osztogat a kormány

Míg tavaly ősszel a bizonytalan brüsszeli pénzátutalások miatt váratlanul levágta, most viszont durván megemelte a kormány az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó szállítói előlegek mértékét - derül ki egy szerdai uniós pályázati közleményből. Utóbbi ismét megerősíti, hogy küszöbön áll a nagy alku az Európai Bizottság és a magyar kormány között az elszámolási viták lezárásához és a várhatóan nagy tételben újrainduló brüsszeli átutalásokra készülve a kormány rögtön olyat lép, ami a gazdaságfejlesztési pályázatok nyerteseinek sokaságát érinti majd kedvezően.

40-80 milliárdos bírsággal megússza a kormány a brüsszeli vitákat?

Néhány nagy összegű itthoni EU-s fejlesztési csomag okozza az elszámolási vitát a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, amelyek őszig várhatóan 5-10%-os pénzügyi büntetéssel lezárulhatnak - vázolja a helyzetet a Világgazdaság. A lap szerint összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki a Brüsszel által vitatott számlaállomány és ezeknél a "papírforma" szerint 5-10%-os pénzügyi büntetéssel le lehet zárni az ügyeket. Ebből 40-80 milliárd forintos pénzügyi büntetés adódna, ami sokkal kisebb, mint amit néhány hete vázoltunk (400-500 milliárd forintos pénzügyi büntetés) az akkori tárgyalási információk alapján.

Ítéletet mondtak a nemzetközi gyógyszergyárak hazai vezetői

Ítéletet mondtak a nemzetközi gyógyszergyárak hazai vezetői

Első alkalommal, három témakörben készített felmérést saját tagvállalatai körében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Az AIPM kutatásában részt vevő gyógyszeripari topvezetők válaszaiból kiolvasható, mit gondolnak a magyarországi gyógyszer-innováció támogatásáról, az innovatív gyógyszerek elérhetőségéről, valamint a gyógyszerkassza helyzetéről. A vezetők rendkívül pozitívan nyilatkoztak a szakemberekről, de kiolvashatóak fontos figyelmeztető jelek a döntéshozók számára.

Kiszámoltuk: óriásit kaszál a kormány az új csodafegyverével

Az egész 2018-as évben kitartott a lendület, ami a gazdaság fehéredését illeti és még az idei év elején is érezhető hatása volt, feltehetően a legutóbb bevezetett intézkedésnek. Az online számla rendszere eddig nagyon bevált, számításaink szerint 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelhetett az államkasszának. Bemutatjuk, hogyan.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Július elejére átlépte a kerek 6000 milliárd forintos határt a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban itthon kifizetett támogatások összege, azaz a 7 évre szóló keret éppen kétharmadánál tart már az Orbán-kormány - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még mindig van bő 3000 milliárd forintnyi kifizethető támogatás, ami a következő években is jócskán megtámogathatja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Közben egy figyelemre méltó, de csak látszólag ijesztő dolgot is észrevettünk: jócskán levágták a Brüsszelből folyósított támogatási összeget.

Tíz éve nem láttuk ilyen helyzetben Magyarországot

Komolyan zavarba jöhet az, aki meg szeretné tudni, hogyan alakul Magyarország külső egyensúlya. Ugyanarra a statisztikai mutatóra ugyanis kétféle számot közöl a Magyar Nemzeti Bank, és a két számnak még az előjele sem egyezik. Az egyik szerint Magyarország továbbra is finanszírozza a külföldet, a másik szerint viszont már rászorul a külső forrásokra. De melyik az igaz?

Érdekes folyamatok zajlanak a háttérben a magyar magánegészségügyben

Érdekes folyamatok zajlanak a háttérben a magyar magánegészségügyben

Az egészségügy is tud üzlet lenni Magyarországon, nem is akármilyen: gyűjtésünk szerint a magánpiaci szolgáltatók 2018-as éve is jól sikerült, a 2017-es kimagasló évet azonban nem sikerült megismételni. Az árbevétel növekedési üteme csökkent, azonban az adózott eredmény tekintetében érzékelhető javulásokat tapasztalhatunk. Érdekes trendet figyelhetünk meg a magánszolgáltatók által foglalkoztatottak létszámában is. Közben két érdekességre is bukkantunk a két legnagyobb piaci szereplőnél.

Itt az igazság az autóvásárlás ingyenmillióiról

Itt az igazság az autóvásárlás ingyenmillióiról

Komoly érdeklődés tapasztalható a nagycsaládosok autóvásárlását támogató, héten indult program iránt. Ezért ezúttal videóban mondjuk el, mit gondolunk róla és mit érdemes tudni a családtámogató intézkedésnek beharangozott lépésről.

Tíz éve nem látott helyzetbe került Magyarország

Az utóbbi egy évben Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási igénye a GDP 1,4%-a volt. A szám azért különleges, mert ez a mutató utoljára 2009-ben volt pozitív. Azóta a válság utáni alkalmazkodás (adósságleépítés) jegyében a magyar gazdaság kevesebb jövedelmet használt fel, mint amit előállított. Így tehát a külföldet finanszírozta, vagyis a finanszírozási igénye negatív volt. Attól azért egyelőre nem kell tartanunk, hogy a külső egyensúlyunk úgy felborul, mint ahogy azt a válság előtt láthattuk.

A németek szenvednek, a magyarok száguldanak, miért?

A németek szenvednek, a magyarok száguldanak, miért?

Az utóbbi negyedévek egyik legizgalmasabb gazdasági jelensége, hogy miközben a német gazdasági lendület egyre inkább alábbhagy, a magyar gazdaság továbbra is dinamikusan bővül. Különösen rejtélyes ez az ipari termelés esetében, ahol nem is a belső kereslet hajtja a szektort, hanem az exportkereslet, kiemelten a német gazdaságé. Ráadásul a "decoupling" nem csak a magyar gazdaság esetében figyelhető meg, hanem a régió más országaiban is. A Magyar Nemzeti Bank szakértői a héten megjelent Inflációs jelentésben értékelték a helyzetet.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?

Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.

A kormány soha nem látott figyelmeztetést adott ki - Közel a nagy brüsszeli alku?

A Portfolio több hazai és brüsszeli forrásból származó információi és egy példátlanul erős figyelmeztetéssel felérő péntek délutáni miniszterelnökségi közlemény abba az irányba mutatnak, hogy nagyon közel lehet (akár már meg is született) a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a sok hónapja tartó súlyos pénzügyi elszámolási vitákban.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát  – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.