A Moody's Ratings pozitívra javította Egyiptom hitelminősítési kilátásait, miközben fenntartotta a Caa1-es besorolást. Arra hivatkozva léptek, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a más hitelezők sikeresen megállapodtak újabb források biztosításáról.
Újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségébe Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt az Európai Néppárt (EPP), amely Bukarestben megrendezett kongresszusán több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött erről csütörtökön. "Azokat a vezetőket, akik az elmúlt kudarcos öt év alatt irányították az EU-t, "el kell küldeni" - így reagált a hírre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Sorra kaphatják az uniós bírságokat a nagy technológiai vállalatok, ha nem engedelmeskednek az új EU-s szabályozásnak. Az Apple ellen már lépett Brüsszel, de eleshet a Facebookot kiadó Meta, a Google és a Tiktok is.
A Lengyelországgal fennálló feszültségek enyhítése érdekében Ukrajna hajlandó elfogadni az Európai Unióba irányuló kereskedelmére alkalmazott korlátozásokat. Lényegében készek támogatni a mezőgazdasági exportjukra bevezetendő szigorításokat. De Kijev cserébe az orosz gabonakereskedelem tiltását kéri az EU-tól.
Az Európai Unió hamarosan véglegesíti a Mauritániával kötött 210 millió eurós megállapodást, amelynek célja az Európába irányuló illegális migráció visszaszorítása, különösen a Kanári-szigetek felé. Emberjogi szervezetek szerint viszont ezzel a modern rabszolgaságot támogatja majd az EU az afrikai országban.
A következő hetekben, illetve hónapokban nem valósulnak meg a korábban betervezett cseh-szlovák kormányközi konzultációk, mert a jelenlegi helyzetben a cseh fél ezt "nem tartja alkalmasnak" - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában a kormány ülése után megtartott sajtótájékoztatón.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
Az Európai Unió költségvetésén belül egyre nagyobb részt tesznek ki a központi elosztású, az Új Prioritások fejezetbe tartozó uniós források. A jövőben akár a kohéziós politikával szemben még tovább nőhet a dominanciájuk, ezért nagyon fontos, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a közvetlen pályázatokra egyre jobban koncentráljanak, ne csak az operatív programok kiírásait figyeljék. Ráadásul a kutatási támogatásoknál már egy kialakuló innovációs szakadék látszik, amelynek kezelésében az Európai Bizottságnak is fontos feladata van – többek között ezekről a témákról beszélt Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, valamint a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
A Europe Elects megjelentette februári mandátumbecslését a június elején esedékes európai parlamenti választások előtt. Bár a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciók a harmadik-negyedik helyre esélyesek, az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), illetve a liberális Renew Europe (RE) hármas koalíció abszolút többségét nem veszélyeztetik.
Az Európai Unió társjogalkotói kedden a kora reggeli órákban ideiglenes megállapodásra jutottak azokról a rendeletekről, amelyek megtiltják a kényszermunkával összefüggésbe hozható termékek be- és kilépését a blokkból. A piaci termékek ellátási láncában elkövetett visszaélésekkel foglalkozó jogszabály a nemzetközi emberi jogi egyezményeket megsértő, államilag irányított rendszerekhez kapcsolódó árukat is vizsgálni fogja. Sok, a kínai Hszincsiang tartományban előállított termék tűnhet így el.
A változó biztonsági kihívásokra adott válaszként és Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziója miatt az Európai Bizottság a főképviselővel közösen bemutatta az úttörő jelentőségű európai védelmi ipari stratégiát (EDIS). Az EDIS átfogó, hosszú távú jövőképet vázol fel az Európai Unió védelmi iparának felkészültségét és versenyképességét erősítendő.
Az Erasmus+ program esetében a kormány a pályázati határidő kitolását kérte az oktatási miniszterek múlt pénteki tanácskozásán Brüsszelben. Remélik, hogy addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentette összeférhetetlenségi aggályokat is orvosolni tudják, és az Európai Bizottság visszaengedi Magyarországot a programba.
Elindult a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz 3.2.1 kiemelt projektjének legfrissebb szakasza, amelyben vállalkozások további 15 milliárd forint értékű támogatásra pályázhatnak munkahelyi képzéseik megvalósításához – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az Európai Unió előzetes megállapodásra jutott a csomagolási hulladék kezelését és az egyszer használatos műanyagok csökkentését célzó új jogszabályról. Ez sok termék betiltását jelenti a következő években.
Kedden az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a várva várt európai védelmi ipari stratégiáját, amelynek célja, hogy a blokkot félelmetes katonai hatalommá alakítsa. A kezdeményezés élén Thierry Breton ipari biztos áll, aki jelentős, 1,5 milliárd eurós európai hadiipari beruházási programot javasol. Korábban a fegyverkezés uniós finanszírozása tabu volt, de most ez is a program része lesz – derül ki a Politico beszámolójából.
A lengyel kormánykoalíció politikusai hétfői parlamenti sajtóértekezletükön bemutattak egy olyan jogszabálycsomag-tervezetet, amelynek része az alaptörvénynek az alkotmánybíróságot érintő bizonyos módosítása is.