Hamarosan megkezdődik a KKV Technológia Plusz Hitelprogram társadalmi egyeztetése, amely több mint 155 milliárd forintnyi, 0 százalékos uniós hitelt biztosít a legalább 5 főt foglalkoztató és egy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A 10 és 100 millió forint között igényelhető, Budapesten kívül felhasználható hitelből finanszírozott projektek elszámolható költségének legalább a fele eszközbeszerzés kell, hogy legyen.
A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfolio-nak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúan úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. Az elinduló pernek drámai, elhúzódó hatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, hiszen így a Bizottság óvatossági alapon akár még annak az immár 12,2 milliárd eurós kohéziós keretnek a folyósítását is felfüggesztheti, amennyi jelenleg papíron elérhető Magyarország számára. Frissítés! Gyors helyzetértelmezésünk és a lehetséges forgatókönyvek ebben a külön cikkünkben olvashatók, az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója pedig itt érhető el.
24 uniós tagállam támogatta, Észtország és Ausztria tartózkodott, és csak Magyarország szavazott ellene annak az új brüsszeli rendeletnek, ami a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szól – derült ki a tagállamokat tömörítő Tanács oldalán hétfőn közzétett adatokból.
A zöld és digitális átállásra fordítható számlákat fogadott be az Európai Bizottság, így újabb 30 milliárd forintot hívhat le Magyarország a kohéziós forrásokból – derül ki Varga Mihály bejelentéséből.
Az Európai Unió bejelentette, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai kormányok panaszaira reagálva elhalasztja az erdőirtással kapcsolatos importszabályok szigorítását. Az egyes országok alacsony, közepes vagy magas kockázatú kategóriákba való besorolását így még nem kezdik el decemberben. Ehelyett minden országot standard kockázati kategóriába sorolnak, így több idő áll majd rendelkezésre az országok számára, hogy alkalmazkodjanak az erdőirtás elleni szabályozáshoz – számolt be a Financial Times.
A Moody's Ratings pozitívra javította Egyiptom hitelminősítési kilátásait, miközben fenntartotta a Caa1-es besorolást. Arra hivatkozva léptek, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a más hitelezők sikeresen megállapodtak újabb források biztosításáról.
Újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségébe Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt az Európai Néppárt (EPP), amely Bukarestben megrendezett kongresszusán több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött erről csütörtökön. "Azokat a vezetőket, akik az elmúlt kudarcos öt év alatt irányították az EU-t, "el kell küldeni" - így reagált a hírre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Sorra kaphatják az uniós bírságokat a nagy technológiai vállalatok, ha nem engedelmeskednek az új EU-s szabályozásnak. Az Apple ellen már lépett Brüsszel, de eleshet a Facebookot kiadó Meta, a Google és a Tiktok is.
A Lengyelországgal fennálló feszültségek enyhítése érdekében Ukrajna hajlandó elfogadni az Európai Unióba irányuló kereskedelmére alkalmazott korlátozásokat. Lényegében készek támogatni a mezőgazdasági exportjukra bevezetendő szigorításokat. De Kijev cserébe az orosz gabonakereskedelem tiltását kéri az EU-tól.
Az Európai Unió hamarosan véglegesíti a Mauritániával kötött 210 millió eurós megállapodást, amelynek célja az Európába irányuló illegális migráció visszaszorítása, különösen a Kanári-szigetek felé. Emberjogi szervezetek szerint viszont ezzel a modern rabszolgaságot támogatja majd az EU az afrikai országban.
A következő hetekben, illetve hónapokban nem valósulnak meg a korábban betervezett cseh-szlovák kormányközi konzultációk, mert a jelenlegi helyzetben a cseh fél ezt "nem tartja alkalmasnak" - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában a kormány ülése után megtartott sajtótájékoztatón.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
Az Európai Unió költségvetésén belül egyre nagyobb részt tesznek ki a központi elosztású, az Új Prioritások fejezetbe tartozó uniós források. A jövőben akár a kohéziós politikával szemben még tovább nőhet a dominanciájuk, ezért nagyon fontos, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a közvetlen pályázatokra egyre jobban koncentráljanak, ne csak az operatív programok kiírásait figyeljék. Ráadásul a kutatási támogatásoknál már egy kialakuló innovációs szakadék látszik, amelynek kezelésében az Európai Bizottságnak is fontos feladata van – többek között ezekről a témákról beszélt Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, valamint a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
A Europe Elects megjelentette februári mandátumbecslését a június elején esedékes európai parlamenti választások előtt. Bár a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciók a harmadik-negyedik helyre esélyesek, az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), illetve a liberális Renew Europe (RE) hármas koalíció abszolút többségét nem veszélyeztetik.
