• Megjelenítés

Uniós források

Lázár: beszéljünk őszintén Magyarország korruptságáról

Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén. Hírfolyamunkban a konferencia főbb üzeneteit mutatjuk be.

Csepreghy: jöhet még egy fontos változás a brüsszeli alku után

Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.

Parragh: hihetetlenül nagy nyertese Magyarország az EU-csatlakozásnak

Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint "mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak" - jelentette ki a mai fejlesztéspolitikai konferencia keretében Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindezt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének jelenlétében mondta, aki korábban többször is arra célzott, hogy mindent figyelembe véve végülis Magyarország vesztese az EU-csatlakozásnak. Lázár beszédének főbb üzenetei:

Nagy Márton: túlzottan függnek a magyar cégek az EU-pénztől

Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:

Aggódnak értünk Londonban: megüthetjük a bokánkat a Brexit miatt

Különösen aggódunk a kelet-közép-európai országok kapcsán amiatt, hogy a 2019 körül bekövetkező brit EU-kilépés lyukat üt a közös uniós költségvetésen, ami visszaeső EU-forrásokat okoz 2020-tól a mi régiónkban és így ez még inkább feljebb tornászhatja a hosszabb futamidejű állampapírhozamokat - mutat rá szerdán kiadott régiós elemzésében a Citi londoni stratégiai csapata. Az aggodalom megalapozottnak tűnik abból a szempontból, hogy miket mondott egy múlt heti brüsszeli konferencián a német pénzügyminisztérium államtitkára a Brexit utáni világról. Ennek lényege, hogy a brit kilépéssel ütött költségvetési lyukat nem szívesen pótolják a németek, és valószínűleg más sem, így viszont a mi régiónknak jóval kevesebb EU-támogatás juthat 2020 után.

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.

Új magyar honlap segíti az EU-s környezetvédelmi pályázatokon indulókat

Új információs weblap támogatja az Európai Bizottság kifejezetten környezetvédelemre, természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére biztosított pénzügyi eszközét, a LIFE programot - jelentette be egy keddi szakmai rendezvényen Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Gyakornokok foglalkoztatásához pályázhatnak uniós pénzre a vidéki cégek

Elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított támogató projektet több város szakképzési centruma, összefogásukkal a pályakezdőket segítő Gyakornoki programban való részvételt kívánják előmozdítani. Az 1,2 milliárd forint költségű projekt, amelynek nyitórendezvénye kedden volt Győrben, száz százalékos európai uniós támogatással valósul meg.

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

Nagy bejelentésekre készül csütörtökön Lázár

A csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében nagy bejelentésekre készül Lázár János és felfedi a teljeskörű uniós pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében Brüsszellel kötött alku hátterét is - hívta fel a Portfolio figyelmét Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszter minden lényeges kérdést érint majd csütörtök reggeli beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz.

Nem bírta Brüsszel ellen hangolni a magyarokat a kormány

Miközben idehaza csúcsra pörgött a Brüsszel-ellenes retorika ősszel, aközben minimálisan nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó dolog az EU-tagság és csökkent azoké, akik szerint rossz - többek között ez is kiderült abból az Európai Parlament által végzett felmérésből, amely múlt héten jelent meg és hosszú évek óta az egyik legjobb tükröt mutatja az Európában zajló társadalmi-szociológiai folyamatokról. A brit kilépés után sem jelenthető ki az, hogy általánosan terjedne az EU-ellenesség a kontinensen, igaz több tagállamban erősödik az euróellenes hangulat. Az adatok alapján nehéznek ígérkezik egyben tartani a visegrádi együttműködést, hiszen míg Magyarország csak a 21. leginkább EU-párti nemzet, addig a lengyelek a 10. helyen állnak, a szlovákoknál pedig az utóbbi egy évben nőtt jelentősen az EU-pártiak aránya. Különösen érdekes, hogy a magyarok jóval nagyobb aránya tulajdonítja az itthoni gazdasági sikereket az EU-nak, mint úgy általában a tagállamokban.

Feleannyi lakás kap EU-s ingyenhitelt energiakorszerűsítésre, mint ígérték

Míg a múlt heti MFB-közleményben is arról volt szó, hogy több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása valósítható meg a jövőre induló energiahatékonysági korszerűsítési programból, addig a Magyar Időkben ma az áll, hogy "a kamatmentes hitelprogram keretében mintegy 24 ezer háztartás felújítása valósulhat meg". Mindez azért furcsa, mert se a program keretösszege (120 milliárd forint), se az egyedi lakásokra igényelhető maximális hitelméret nem változott ahhoz képest, mint amit már fél éve is ígértek a program kidolgozói.

Év elejére tervezi a brüsszeli pénzesőt a kormány

Eddig még nem küldött ki Brüsszelbe 2014-2020-as EU-támogatással kapcsolatos kifizetési igénylést a magyar kormány, így nem is kapott még pénzt onnan az előleg fizetésén felül - erősítette meg a Portfolio korábbi információit a Miniszterelnökség mai részletes írásos válasza. A Brüsszel felőli pénzhiány és az itthoni lendületes támogatás-kifizetések együttesen vezettek oda, hogy a minap 800 milliárd forinttal felfelé meg kellett nyitni az idei állami költségvetés uniós fejezetét. Azt is megtudtuk, hogy a kormány nem számol az EU-támogatások teljeskörű felfüggesztésének forgatókönyvével, sőt arra épít, hogy a jövő év elején nagy összegben ki tudja küldeni az itthoni számlákat kifizetésre, azaz jövő tavaszig igen jelentős EU-támogatások érkezhetnek majd meg Magyarországra.

Felfüggeszt két EU-pályázatot a Miniszterelnökség

A források jelentős túligénylése, így forráskimerülés miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség, amelyek a következő napokban lépnek hatályba - áll a tárca hétfő esti közleményében. A döntés értelmében az Irányító Hatóság felfüggesztette a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívásokat.

Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását

A legfrissebb adatok szerint teljesíthetetlennek tűnik a kormány azon vállalása, hogy a 2014-2020-as uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Az idén év végéig meghirdetendő uniós pályázatoknál ugyanis ez az arány csak 47-50% körüli és mivel 2017-re már csak kevés pályázat megjelenése csúszik át, így ezek a számok már csak alig tornászhatók feljebb. A számtalanszor hangoztatott 60%-os arány elvétése persze nem dráma és kudarcnak sem mondanánk, hiszen a 2007-2013-as ciklusra az akkori kormány 40%-os gazdaságfejlesztési arányt vállalt és 17% körüli teljesítés lett belőle. Így tehát az utóbbihoz képest arról beszélhetünk, hogy háromszorozódik a gazdaságfejlesztésre fordított új uniós pénzek aránya. Elemzésünk szerint egyébként a 7 évre járó EU-pénzeink kb. 45%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem véletlen, hogy a kiemelt pályázatok arányát túl magasnak tartja Brüsszel.

28 milliárdnak örülhetnek a kutatási konzorciumok

Döntés született a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program támogatott projektjeiről, 26 konzorcium nyert összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.

Milliárdokkal támogatja a Kárpát-medencei fejlesztéseket a kormány

A kormány első ütemben 17 milliárd forintos forrásból Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot indít. Továbbá döntött arról is, hogy a kárpátaljai főiskola működését segítendő tanuszodát és tornatermet építenek. Hamarosan elindulhat a professzori program is. A külhoni levéltáraknak 132 milliós támogatást biztosítanak.

Három helyettes államtitkárt menesztenek az EU-pénzek területén

Három Operatív Program Irányító Hatósági vezetőjét is meneszti januárban a kormány - tudta meg a Magyar Idők a döntésre rálátó forrástól, aki a kormányzati bizalom elfogyását említette indokként. A cikk szerint strukturális változások jöhetnek a személycserékkel párhuzamosan, és a menesztéseknek jelentős brüsszeli visszhangja is lehet azzal együtt, hogy a változásokat el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is.

Napkollektort is vehetnek a magyarok az új uniós ingyenhitelből

Még decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány azt az uniós pályázatot, amely a lakóépületek energiahatékonysági felújítását szolgálja nulla százalékos hitelből és jövő év első negyedévétől lehet majd benyújtani a támogatási igényeket az MFB Pontok hálózatában - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank pénteki közleményéből. A feltételek még nem véglegesek, de az már biztosnak tűnik, hogy a pénzt lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve például napkollektoros rendszerek telepítésére is lehet kérni.

Bréking: csendben meghátrált a kormány az EU-pénzek érdekében

Három területen alapvető változásokról döntött a kormány a magyarországi EU-támogatási rendszer szabályozásában, amellyel a Portfolio megítélése szerint már nagy valószínűséggel elkerülheti az ország az összes EU-támogatás brüsszeli felfüggesztését. A csütörtök este megjelent módosítások alapján már érthető, hogy miért mondta a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy konstruktív hozzáállást tapasztalnak Brüsszel felől és miért vetítette előre azt, hogy a következő hetekben lezárulnak majd a viták. Ennek azonban ára van: módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A második világháború óta a legnagyobb puccs készült Németországban – Mi lett volna, ha megdöntik az államrendet a Reichsbürgerek?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility