Az Európai Unió vizsgálatot indított Magyarország ellen, miután a kormány a Pride rendezvények betiltása mellett lehetővé tette a résztvevők arcfelismerő technológiával történő azonosítását. A brüsszeli aggodalmak középpontjában a gyülekezési jog korlátozása és az AI rendelet esetleges megsértése áll. Akár újra forrásmegvonással, vagy jelentős pénzbírsággal sújthatják a magyar kormányt.
Jelentősen növelik a európai határvédelmet biztosító Frontex erőforrásait, ami a Bizottság által közzétett negyedik schengeni jelentés eredményeiből is jól látszik. A változó geopolitikai helyzetben jobb alkalmazkodóképességre van szükség, így a digitalizáció és a koordináció erősítése mellett gyorsított eljárási rendszerek kialakítására is ígéretet tett Brüsszel.
Az Európai Bizottság radikálisan átalakíthatja a járművek műszaki vizsgáztatására, nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályokat. A tervek szerint minden tíz évnél idősebb autóra és furgonra évente kötelező műszaki vizsga várna, a motorkerékpárokra pedig megszűnne a kivétel. Bevezetnék az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxid-kibocsátás mérését, valamint országos adatbázisban rögzítenék a kilométeróra-állásokat a csalások ellen. Emellett a papíralapú forgalmi és vizsgabizonyítványokat digitális változatok váltanák fel, és egyszerűsödne az adminisztráció a más tagállamban ideiglenesen tartózkodók számára.
Donald Trump amerikai elnök hamarosan új jelzőt aggathat az Európából importált borokra, miután egy új kutatás szerint azok széles körben szennyezettek olyan vegyi anyagokkal, amik 40 évvel ezelőtt még nem is léteztek. A mesterségesen előállított permetanyagok mennyisége még nagyobbat ugrott az előző 15 évben és gyakorlatilag már nem kapható olyan bor, ami mentes lenne az úgynevezett "örök vegyületektől."
Németország nagyszabású, hitelből finanszírozott beruházási és védelmi programja épp a maga Berlin által kierőszakolt, szigorított uniós költségvetési szabályokba ütközhet. Egy friss Bruegel-tanulmány szerint az új infrastruktúraalap forrásai az EU szabályai szerint növelik a költségvetési hiányt, így csak megszorítások árán lennének felhasználhatók. A helyzet feszültséget okoz Brüsszelben, és újabb fiskális reformot tehet szükségessé, amit több tagállam egyelőre elutasít – számolt be a Handelsblatt.
Az Európai Bizottság megtiltotta a Huaweihez köthető szervezetekkel való találkozókat a kínai mobilcéget érintő korrupciós botrány miatt. Az ügy miatt már annak kirobbanásakor, márciusban megtiltották, hogy a Huawei alkalmazottaival találkozzanak, de a kiterjesztés több neves brüsszeli szervet is az élesebb elhatárolódásra, vagy a kapcsolatok teljes felfüggesztésére ösztönözheti.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
A Deutsche Boerse derivatív részlege, az Eurex szerdán azt jelentette be, hogy szeptembertől határidős kontraktusokat indít az Európai Unió közös kötvényeire, ami fontos lépés az EU hitelfelvevői profiljának erősítésében, különösen a védelmi kiadások növelését célzó újabb adósságkibocsátások fényében.
Az Európai Bizottság történelmi lépésként összesen 700 millió euróra büntette az Apple-t és a Metát a Digitális Piacokról szóló törvény megsértése miatt. A döntés új korszakot nyit a nagy technológiai cégek uniós szabályozásában, és komoly geopolitikai következményekkel járhat. A Portfolio-nak egy diplomata azt mondta, hogy Brüsszel ezzel egyértelmű üzenetet küldött: Európában nem tűrik tovább a digitális piactorzítást.
A világ gyógyszeripari központjai közötti verseny új szakaszba lépett: európai cégvezetők az EU árpolitikájának radikális átalakítását sürgetik, hogy elkerüljék a tőkekivonást. A Novartis és a Sanofi igazgatói is azért lobbiznak, hogy drasztikusan emeljék meg az európai gyógyszerárakat.
A görög miniszterelnök egymilliárd eurós támogatási programot jelentett be, amelyből nyugdíjkiegészítést, albérletidíj-visszatérítést terveznek. Emellett az infrastrukturális fejlesztésekre is létrehoznak egy jelentős alapot, miután néhány hete egynapos általános sztrájkot hajtottak végre az ország legnagyobb szakszervezetei.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
Egyre inkább megtörnek az Európai Unió protekcionista országai, beadva a derekukat annak, hogy Brüsszel sorban kössön új szabadkereskedelmi megállapodásokat a világ nagy gazdasági blokkjaival. Donald Trump amerikai vámháborúja az olyan elzárkózó országokat is átállította, mint Franciaország és Belgium, amelyek híresen kritikusak voltak a globális nyitásnak.
Az Európai Központi Bankot vezető Christine Lagarde komolyan aggódik az USA kriptopolitikája miatt, ezért nyilvános lobbizásba kezdett a friss EU-s szabályozás átírásáért. Az erős bírálat ellenére az Európai Bizottság úgy véli az EKB-vezér túldramatizálja a helyzetet, és valójában alapvetően nem érti, hogy a szabályozás pont a szerinte vélt kockázatok ellen is védelmet nyújt az EU-nak.
Komoly együttműködést várnak a szakértők a német kancellári pozíció várományosa, Friedrich Merz és Franciaország elnöke, Emmanuel Macron között. A francia–német motor és ezzel együtt Európa beindítására is jó esélyek vannak, de akadnak konfliktusosabb pontok is, amelyek elsimításához előbb-utóbb mindkét félnek engedményeket kell majd tennie.
Donald Trump új vámintézkedései felkavarták a globális kereskedelmi viszonyokat, az Európai Unió pedig igyekszik kihasználni a kialakult helyzetet. Ursula von der Leyen szerint a világ kiszámíthatatlansága közepette Európa stabil és vonzó partnerként tűnik fel egyre több ország szemében.
Újabb védelmi képességek fejlesztésébe kezd az Európai Unió, melyben nem csak a Frontex és az Europol állományát duzzasztják fel, hanem kiterjedt standardokat állítanának fel a kibervédelem területén is. Bár az uniós biztonsági stratégiák eddig sok szempontból elnagyoltak voltak, a most tervezett rendszeres koordinációkkal a gyorsan változó világrendre való reagáló képesség is kialakulhat. Az új keret a korábbiaknál jóval célzottabb és összehangoltabb válaszokat ad a gyorsan változó fenyegetésekre, hat fő terület mentén osztja újra a feladatokat, megerősített hírszerzési, bűnüldözési és határvédelmi kapacitásokkal, miközben külön hangsúlyt kapnak a kibervédelem, a pénzmozgások nyomon követése és a radikalizáció megelőzése is. A stratégia alapja az össztársadalmi részvétel, a biztonságpolitika középpontba helyezése és a jelentős uniós források mozgósítása.
Észtország külügyminisztere szerint súlyos pénzügyi következményei lennének az uniós adófizetőkre nézve, ha Magyarország megakadályozná az orosz szankciók meghosszabbítását. Margus Tsahkna arra figyelmeztetett, hogy a befagyasztott orosz vagyon felszabadítása esetén a G7-országoknak és az EU-nak kellene helytállniuk az Ukrajnának nyújtott, több milliárd eurós hitelekért. Tsahkna a szankciók fenntartását, sőt az orosz vagyonok lefoglalását sürgeti, miközben Belgium és más tagállamok jogi aggályokat emlegetnek.
A 2014-es uniós könyvvizsgálati reform alapjaiban alakította át az ágazatot, valamint a digitalizáció és a fenntarthatósági jelentések is egyre nagyobb szerepet kaptak. Az European Capital Markets Institute (ECMI) most elkészült jelentése szerint azonban az átláthatóság, a piaci koncentráció, a versenytorzító gyakorlatok és az összeférhetetlenségi problémák még mindig strukturális veszélyt jelentenek az EU-ban. Az ECMI szerint ha nem történnek célzott beavatkozások – legyen szó a piaci koncentráció mérsékléséről, a szabályozás korszerűsítéséről vagy a szakmai kapacitás bővítéséről –, a könyvvizsgálati piac egyre zártabbá válhat, veszélyeztetve az auditált információk megbízhatóságát és az EU szabályozói integritását.
A budapesti átlagot is felülmúlja a Marina City iránti kereslet
Jön a nyaralási szezon, sokan mennek külföldre és ott idegen devizában kell fizetniük. Két lehetőségük van,...
Kedves Olvasó, nem untatlak az elmúlt néhány hétben lezajlott tőzsdei mozgásokkal egy sokadig cikkben, sőt még napi... 
A 2025/MA/TÁVHŐ/02 kódszámú, társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívás új lendületet adhat a hazai...
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott...
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
