Az Európai Bizottság pénteken nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendelet és annak legjobb gyakorlatainak gyűjteményének módosításáról. Az új szabályok célja, hogy a nyilvánosság számára lehetőséget biztosítsanak bizonyos állami támogatási döntések környezetvédelmi jogi felülvizsgálatának kezdeményezésére – közölte pénteken az uniós végrehajtó testület.
Az Európai Unió számára 2025-ben a legnagyobb fenyegetést egy, Oroszország feltételei szerint megkötött tűzszünet jelenti Ukrajnában – derül ki a European University Institute (EUI) - Robert Schuman Centre átfogó jelentéséből. A „Globális kockázatok az EU számára” című dokumentum rangsorolja 2025 legvalószínűbb veszélyeit és azok hatásait. A szakértők szerint az amerikai izolacionizmus ugyanolyan veszélyes lehet Európa számára, mint egy orosz nukleáris csapás. Bár a nukleáris fenyegetés a legkevésbé valószínű forgatókönyv, szakértők szerint Oroszország újabb katonai akciókat hajthat végre nem NATO-tag európai országokban. Emellett úgy látják, az EU-nak fel kell készülnie a kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadásokra és hibrid háborús lépésekre is 2025-ben. A Közel-Keleten sem várható tartós béke, mivel kevés esély van arra, hogy 2025-ben hosszú távú tűzszünet szülessen Izrael és a Hamász között. A szakértők szerint egy afrikai krízis kirobbanása beláthatatlan stabilitási kockázatot jelentene az államszövetségnek.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené a karbonvám alá eső vállalatok számát, hogy enyhítse az adminisztratív terheket és ösztönözze a versenyképességet. A módosítások célja, hogy a klímavédelmi célkitűzések fenntartása mellett egyszerűsítsék az uniós vállalatok működését.
Az Európai Bizottság új kezdeményezése, amely az európai vállalatok globális versenyképességének növelését célozza, komoly aggodalmat keltett civil szervezetek körében. A szakszervezetek és zöld csoportok bírálják a szabályozási terhek csökkentésére irányuló terveket, attól tartva, hogy az a dereguláció felé tolja az uniós politikát.
Az Európai Uniónak meg kell vizsgálnia egy „újrafegyverkezési bank” (rearmament bank) létrehozásának lehetőségét, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat védelmi képességeinek növelésére és az orosz agresszió elrettentésére – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Varsóban. A javaslat egy új pénzügyi intézmény létrehozására irányul, amely hasonlóan működne, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), és az uniós védelmi ipar fejlesztését szolgálná – számolt be az Euronews.
Az európai ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogyan vehetett részt egy moszkvai IT-vállalat az Európai Unió új elektronikus határellenőrzési rendszerének (EES) fejlesztésében. A vízum- és útlevéladatbázisban szinte az összes EU-állampolgár személyes információihoz hozzáférhettek az oroszok.
Az Európai Bizottság 422 millió euróval támogatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését. A kiválasztott projektek között két magyar fejlesztés is van, amelyek révén új e-töltőállomások épülhetnek Magyarországon. Az uniós autóiparnak komoly segítség lehet a mostani infrastruktúrafejlesztés.
Az Európai Unió amerikai delegációja egy amerikai lobbicéget bízott meg kereskedelmi háborúval és a befektetési kommunikációval összefüggő tanácsadással - hívta fel a figyelmet a Politico egy nyilvános amerikai lobbista nyilvántartásban észrevett anyag alapján. Az eset egyik legnagyobb érdekessége, hogy maga a szerződés és az adatbázisban regisztrálása még Donald Trump november 5-i újraválasztása előtt történt, így arra utal, hogy az EU már a voksolás előtt komolyan készült egy potenciális második Trump-elnökségre, és a vámháború kivédésével kapcsolatos stratégiára.
Nyugodtan levonhatja az Európai Bizottság a folyósítandó EU-pénzekből azokat a kényszerítő bírságokat, amelyeket az uniós bírósági döntések ellenére sem fizetett meg napi bírságként Lengyelország – erről döntött mai ítéletében az uniós törvényszék.
Az Európai Parlament csatlakozna az Európai Bizottság által indított perhez Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt – értesült a Népszava. A végső döntés február végéig születhet meg, miközben egyre több tagállam is csatlakozhat az ügyhöz.
Az illegális bevándorlók kitoloncolások felgyorsítására az Európai Bizottság új jogszabályt készít elő, amelynek egyik kulcseleme a „visszatérési központok” létrehozása az Európai Unión kívül – írja az Euronews. A migrációs paktumban már szerepelt, hogy Európán kívüli országokkal köt megállapodásokat Brüsszel, ahol egyrészt a menedékkérelmi eljárásokat lefolytatják, másrészt ahova vissza küldik a kiutasított személyeket. Magyarország viszont nem akarja alkalmazni az új, sokkal szigorúbb eljárásokat. Eközben emberi jogi szervezetek súlyos aggályokat fogalmaztak meg.
Az Európai Unió fenntartható finanszírozási szakértői csoportja javaslatot tett a klímabarát tevékenységek osztályozási szabályainak módosítására. A javaslat célja a vállalatok jelentési terheinek csökkentése és a zöld befektetések ösztönzése. A változtatások várhatóan harmadával mérsékelnék a cégek adminisztratív kötelezettségeit, miközben egyszerűsítenék az EU fenntarthatósági szabályrendszerét.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere és az Európai Központi Bank elnöke telefonon egyeztetett a két gazdasági térség együttműködéséről. A beszélgetés során megerősítették a transzatlanti kapcsolatok fontosságát, és áttekintették a közös gazdasági prioritásokat. A megbeszélés időzítése különösen fontos, hiszen nemrég Donald Trump amerikai elnök újabb vámok kivetését helyezte kilátásba az EU-ból érkező importtermékekre.
Donald Trump azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 10 százalékos vámot vet ki az uniós importra, ha Brüsszel nem hagy fel az amerikai technológiai vállalatokkal szembeni szabályozási lépéseivel. Az Európai Bizottság válaszul az amerikai szolgáltatóipart célzó ellenintézkedéseket fontolgat, miközben az uniós vezetők a gyors és határozott reakció lehetőségeit mérlegelik.
Európának alkalmazkodnia kell a világ megváltozott geopolitikai realitásaihoz, és határozott, stratégiai külpolitikára van szüksége a következő években – mondta el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben az uniós nagykövetek előtt tartott beszédében az Európai Unió külpolitikájának új kihívásairól és stratégiáiról.
Az Európai Unió sürgős tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal Donald Trump elnök tervezett vámintézkedései miatt. Maros Sefcovic kereskedelmi vezető és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyaránt hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, miközben az EU érdekeit is védeni kívánják. A helyzet különösen aktuális, mivel nemrég léptek életbe új amerikai vámok kínai árukra, és további intézkedések várhatók Kanada és Mexikó irányába is, bár a két ország egy-egy megállapodás ideiglenes felfüggesztést ért el.
A következő években az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt a magyar pedagógusok béremeléséhez, amelynek célja a tanári pálya vonzóbbá tétele és az oktatás minőségének javítása. A béremelési program második lépcsője most valósul meg, ennek köszönhetően a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 80%-át – írja közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Unió vezetői kényes egyensúlyozásra kényszerülnek a globális kereskedelmi háború fenyegetése és a saját védelmi kiadásaik növelése között. Donald Trump újabb vámokkal fenyegeti az EU-t, ezért Brüsszel kétféle stratégiát mérlegel: keményebb fellépést Kínával szemben vagy az amerikai fegyverek vásárlásáról szóló alkudozást. A hétfői uniós csúcstalálkozón ugyan a biztonságpolitikai beruházásokról folyt a hivatalos diskurzus, de a háttérben egyértelműen az amerikai szankciók elkerülése volt a fő téma. A tagállamok azonban megosztottak: míg egyesek közös uniós védelmi stratégiát sürgetnek, mások inkább üzleti megállapodásokra törekednének Washingtonnal. Az EU így továbbra is egy zavaros geopolitikai sakktábla szereplője, ahol minden lépésnek súlyos következményei lehetnek.
Mette Frederiksen szerint Európának sürgősen fel kell gyorsítania védelmi iparának működését, mert Putyin fenyegetése nemcsak Ukrajnát, hanem az egész kontinenst érinti. A dán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU-nak határozottan kell reagálnia a globális biztonsági és kereskedelmi kihívásokra, miközben biztosítania kell saját védelmi kapacitásainak megerősítését. Valamint ismét üzent Donald Trumpnak: Grönland nem eladó.
Emmanuel Macron szerint Európának saját védelmi és ipari kapacitásainak megerősítésével kell biztosítania stratégiai autonómiáját, miközben határozottan kell reagálnia a globális gazdasági és biztonsági kihívásokra és a Donald Trump amerikai elnök jelentette fenyegetésekre. A február 3-i rendkívüli EU-csúcson az európai védelem megerősítése, a finanszírozási kérdések rendezése és a transzatlanti kapcsolatok jövője került napirendre. Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet gyors és határozott válaszokat követel, különösen a NATO-val való együttműködés és a védelmi ipar fejlesztése terén. Kaja Kallas szerint „Oroszország nem változtatott céljain, teljes körű háború zajlik Európában, így egyértelmű, hogy többet kell tennünk”, míg Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy „Európa gazdasági ereje lehetőséget ad a nagyobb önállóságra a védelemben.” Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a tanácskozás célja az volt, hogy politikai iránymutatást adjon a készülő európai védelmi fehér könyvhöz, amely meghatározza a következő hónapok döntéseit.
Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek száma 6 egymást... 
A prudens népek gondolnak a jövőre - sablon, de alapvetően igaz. Ahogy a heti grafikonon jól látszódik: a skandináv... 
Befektetési lehetőségek a a globális gazdaság zöld átmenetének alapvető pilléreiben.
Néha szombatonként kiteszek egy-egy régebbi cikket azok kedvéért, akik nem olvasták ezeket a cikkeket 8-10-14 éve....
Infláció, PMÁP eladók, elkeseredett kripto-tesók és meritokrácia… minden forró témát előveszünk Szabó...
A kereskedelmi hajózás egyre több szereplője látja a zöld korridorokat az egyik leghatékonyabb eszköznek a szektor...
Az elmúlt időszakban sokat erősödött a magyar deviza.
Mit tervez Donald Trump és Elon Musk
A magyar tőkepiac dinamikus fejlődését is tükrözte az elmúlt év.
