Szlovákia az első uniós tagállam, amelynek vissza kell fizetnie a COVID-helyreállítási alapból kapott támogatást összeférhetetlenség miatt – derül ki az Euractiv Slovakia beszámolójából.
A kínai autóipar vezető szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, és már belföldi eladásai is meghaladják a világ többi részének termelési kapacitását. Miközben Európa hivatalosan elkötelezett a zöldátmenet mellett, az Egyesült Államokkal versengve fektet be az elektromos autógyártásba. Mindezt úgy, hogy továbbra is kérdéses, milyen kereskedelmi kapcsolat alakulhat ki Kínával. Bár a nemzetközi környezet alakulása több forgatókönyv szerint is elképzelhető, bizonyos alapvető tényezőket figyelembe véve jól látható, hogy az uniós tagállamoknak milyen stratégiai lépésekre lenne szükségük.
Bár Magyarország szinte minden szempontból az uniós átlag alatt teljesít a reformok végrehajtásában, a fenntarthatósági célok többségénél legalább lassú fejlődést mutat. Az ENSZ által meghatározott kritériumok szerint a legtöbbet a klímaváltozás ügyében haladt előre az ország, és a szegénység csökkentésében is átlag felett teljesített, de öt év alatt az általa is elfogadott célok több mint egyharmadában került távolabb a megvalósítástól, mint ahogy abban 2020 előtt állt. A vagyoni egyenlőtlenségek esetében lesújtó az Európai Bizottság országjelentésében lefestett kép.
A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.
Magyarország üzleti környezetét erősen hátráltatja a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a célzott és diszkriminatív gazdaságpolitika, valamint az innovációs bázis gyengesége – állapította meg 2025-ös országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli elemzések szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tudásalapú gazdaságba, míg az állami beavatkozás egyre torzabb versenyhelyzetet teremt. A problémák közt sorolják, hogy a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, a szaktudás hiányzik, a külföldi tőke pedig egyre óvatosabb. A brüsszeli elemzés meglehetősen komor képet fest a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette: nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó. A brüsszeli testület úgy látja, hogy Magyarország a védelmi kiadások növekedése mellett is megfelelő lépéseket tett a hiány csökkentésére, így egyelőre nem szükséges további szigorítás. Az eljárás viszont továbbra is érvényben marad, a megfigyelés folytatódik, és bármikor újra aktiválhatók a retorziós intézkedések, ha a Tanács elfogadja a javaslatot. A Bizottság értékelése így inkább óvatos elismerés, mint végleges felmentés vagy felfüggesztés.
Tovább szorulhat a hurok Oroszország körül az Európai Unió pénzügyi nyomásgyakorló intézkedései révén. Brüsszel azt tervezi, hogy felveszi Moszkvát a pénzmosás elleni „szürkelistára”, amely fokozott átvilágítási kötelezettséget róna az orosz érintettségű pénzügyi tranzakciókra. A döntés politikai támogatottsága már most erős, a hivatalos bejelentés jövő hétre várható.
Az Európai Unióban egységes szigorításokkal biztosítanák a kutyák és macskák jólétét, amely kötelező mikrochipes azonosítást, a túltenyésztés és rokontenyésztés tilalmát, a kedvencek utazására, valamint az állatok kereskedelmére és behozatalára vonatkozó keményebb feltételeket vezetne be egy az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában nagy többséggel elfogadott javaslat szerint.
Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elősegítse a megfizethető lakhatásba irányuló beruházásokat. A jelenlegi szabályozás elsősorban a szociális lakhatás támogatására alkalmas, de a Bizottság szerint ezek nem elégségesek a szélesebb társadalmi rétegeket érintő lakhatási kihívások kezelésére.
Az Európai Bizottság új importmegfigyelő rendszert vezetett be, hogy hatékonyabban kezelje a kereskedelmi trükközésekből fakadó kockázatokat és megvédje az uniós piacot a túlzott importnövekedéstől. Az eszköz valós idejű vámadatokat használ, lehetővé téve a gyors beavatkozást a potenciálisan káros behozatali hullámok ellen. Brüsszel az iparági szereplőkkel és tagállamokkal együttműködve proaktív, adatalapú intézkedésekkel kívánja biztosítani az európai ipar védelmét és a globális kereskedelmi torzulások kezelését.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnokának most kiadott értékelése szerint a magyar törvények, amelyek az LMBTI-tartalmak megjelenítését korlátozzák, több szinten is sértik az uniós jogot és alapértékeket. A főtanácsnok úgy véli, a szabályozás túlmutat a gyermekvédelem célján, és az LMBTI-személyek egyenlőségének és méltóságának tagadását sugallja, amely összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel. Bár a vélemény nem kötelező erejű, egy esetleges bírósági ítélet komoly következményekkel járhat Magyarország számára, politikai és jogi szempontból egyaránt.
Az uniós utasjogokról szóló szabályozás szigorításáról egyeztetnek csütörtökön Brüsszelben az EU közlekedési miniszterei, ami jelentős hatással lehet az utasok kártérítési lehetőségeire. Csökkenhet a késések miatt fizetett kártérítés, ráadásul hosszabb várakozások után járna csak – írja az Euractiv.
Két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány az uniós forrásfelhasználás szabályainak módosítására. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által jegyzett előterjesztések lényegében ejtenék a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pályázatait, ami mintegy 10,4 milliárd eurónyi (4195 milliárd forintnyi) kiírást fenyeget. A kohéziós támogatások esetében pedig elvonnának tételeket a fejlettebb régiók kifizetéseitől, egy sor pályázatot „ellehetetlenült” címkével törölnének. Az intézkedések főként az állami és közigazgatási beruházásokat érinthetik.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió 2026-os éves költségvetése 193,26 milliárd euró (77 935,2 milliárd forint) lesz, amelyet további 105,32 milliárd eurónyi kifizetés egészít ki a NextGenerationEU helyreállítási programból – számolt be az uniós végrehajtó testület szerdán.
Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország gazdasági helyzete több területen is jelentős kihívásokkal küzd. A 2025-ös országspecifikus ajánlásokban összefoglalt problémák között említik, hogy a GDP-növekedés lassú, a beruházások drasztikusan csökkentek, miközben az infláció továbbra is magas, különösen az élelmiszer- és alapvető termékek árainál. Súlyos problémaként azonosították a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát, a korrupció magas szintjét, valamint az állam túlzott gazdasági szerepvállalását, amelyek gátolják az innovációt és a versenyképességet. Brüsszel szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő szakképzett munkaerőt, ami már most korlátozza a növekedést, és a strukturális reformok hiánya hosszú távon súlyosbítja a helyzetet. További kritikák érik a költségvetési tervezés átláthatatlanságát, az oroszok irányában megmaradt energiaimport-függőséget és az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférést, amelyeknél késlekedik a kormány a jogállamisági reformokkal. Az uniós szakértők szerint kifejezetten ártanak a magyar üzleti életnek az ágazati különadók is. Bár bizonyos pozitívumokat is kiemeltek – például az alacsony társasági adót és a fejlett infrastruktúrát –, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a strukturális reformokat és a gazdaságpolitikai stabilitás megteremtését.
A korábban négy országból álló "takarékos négyes" megszűnni látszik, miután Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen bejelentette, hogy országa kész feladni hagyományosan spórolásra összpontosító álláspontját az EU költségvetésével kapcsolatban az Oroszország jelentette fenyegetés miatt. A bejelentés komoly hatásokkal lehet az unió következő hosszú távú költségvetésére is, mivel a tagállami hozzájárulások emelésének kérdése is egyre gyakrabban merül fel a tervezésnél.
Élesen bírálta Michel Barnier, az Európai Bizottság volt brexit-ügyi főtárgyalója Ursula von der Leyent, a testület előző és jelenlegi elnökét, autoriter vezetési stílusa és technokrata döntéshozatali kultúrája miatt. Barnier szerint von der Leyen a brexit-tárgyalások végjátékában kizárta volna őt a kulcsfontosságú egyeztetésekből, és a döntéshozatal során háttérbe szorította a politikai véleményeket. Ugyanakkor elismeri, hogy az elnök határozottan cselekedett a járvány és az ukrajnai háború idején, és pozitívan értékelte az új EU–Egyesült Királyság megállapodást, amely szerinte jó kompromisszumot képvisel.
A német kormány egy több mint 18,5 ezer milliárd forintnak megfelelő költséget tervezett be az elkövetkező négy évre, amiből masszívan megtámogatnák a helyi ipar fejlesztéseit. Az adókedvezményekből elsősorban az eszköz- és járműparkok felfejlesztése valósulhat meg, de a vállalati adót is csökkenésnek indítanák és további támogatásokat is terveznek a kutatás-fejlesztés területére, amelyekre szükség is lesz, ha nem akarnak még jobban lemaradni a globális versenytársaiktól.
Egymásra mutogat Peking és Brüsszel miután az Európai Unió korlátozni készül a kínai orvostechnikai vállalatok közbeszerzéseken való indulását. Bár sokan arra számítottak, hogy az USA kiszámíthatatlan kereskedelmi politikája miatt szorosabbra fűződhet az együttműködés, úgy látszik továbbra is hiányzik a bizalom a felek diszkriminatívnak mondott gyakorlatai miatt.
A munkajogi megfelelés, a pontos és precíz bérszámfejtés, valamint a megfelelő adminisztráció nemcsak a jogszabályoknak... 
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
Nagy felháborodást váltott ki a Metropol c. ingyenes lap felhívása, amely arra buzdította olvasóit, hogy a "Fotózza...
A saját, biztos deviza és a pénzkínálat feletti függetlenség elvétele kordában tudja tartani a demagóg politikát... 
A hazai kis- és középvállalkozásokat célzó Demján Sándor Program (DSP) jelentős fordulóponthoz érkezett: a korábbi...
A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ...
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
