• Megjelenítés

Elemzés

Mégis mitől lesz sikeres a magyar mobiltárca?

A nemrégiben elindult telekomos Mobiltárca azért lesz üzletileg is sikeres megoldás, mert nem kizárólag fizetésre használható, az infrastruktúra pedig adott a széles körű elterjedéséhez - véli Szetnics László, a MasterCard mobilfizetésekért felelős regionális üzletfejlesztési vezetője. A szakembertől megtudtuk, hogy miért éri meg egy kártyatársaságnak mobilfizetési megoldások fejlesztésében részt vennie, és hogy mire készülnek az online fizetések területén.

Mégis mit keres Matolcsy az MKB-ban?

Visszalopakodik az egyszintű bankrendszer? Likvidálják az MKB-t? Lenyúlja a jegybank az MKB-s betéteket? Nem, nem és nem. Nincs szó egyikről sem, Orbán Viktor és Matolcsy György csütörtöki bejelentése persze a papírformának megfelelően elég unortodoxra sikeredett. Egy nyáron elfogadott törvény nélkül aligha kerülne sor a szokatlan akcióra, pedig a törvénynek elvileg semmi köze az MKB helyzetéhez. Nincs, de legalábbis alig található racionális érv a döntésre.

Százezrek üthetik a markodat, ha odafigyelsz most év végén

Az év vége közeledtével még inkább felértékelődik annak jelentősége, hogy mikorra időzítjük befektetési döntéseinket, mivel nemcsak a kamatadótól szabadulhatunk meg, hanem kedvező adójóváírási lehetőséggel is élhetünk. Ha megtakarításainkat például még év vége előtt TBSZ vagy nyugdíj-megtakarítási számlákon helyezzük el, jelentős kedvezmények üthetik a markunkat a jövő évben, de vannak azért kisebb buktatók is, amelyekre nem árt odafigyelni. Mostani cikkünkben a TBSZ és a nyugdíj-megtakarítási termékek legfontosabb adózási tudnivalóit gyűjtöttük össze.

Jön a pénzügyi rezsicsökkentés! - Megvan, mire készül az MNB

Az átutalásokat jövőre 20 százalékkal olcsóbban számolják el a bankoknak, ez azonban alig érinti majd az ügyfeleket. Ennél viszont sokkal nagyobb díjcsökkentések jöhetnek, ha az MNB a jelenleg is zajló elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy tisztességtelenül magas díjakat számítanak fel a bankok. Ebben az esetben akár felső korlátot is bevezethetnek az átutalási díjakra. Eközben pedig már zajlik az azonnali átutalás bevezetésének előkészítése, és azt is megtudtuk, hogy a bankok továbbra sem tettek le a régi nevén BAR-listaként ismert rendszert kezelő cég visszavásárlásáról. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Szétzúzza a bankokat az összeomló orosz gazdaság?

Szétesőben az orosz gazdaság, a rubel és az olaj zuhan, ráadásul a nyugati szankciók is keményen érintik az orosz bankszektort. A külföldi tulajdonú és a helyi bankok is egyre nagyobb bajban vannak. A hatalmas orosz kitettséggel rendelkező Raiffeisent a befektetők a válság éveiben padlóra küldött árfolyam alá ütötték, majdnem felére hullott a részvényeinek árfolyama az év eleje óta. Eközben a legnagyobb orosz bank, a Sberbank is 40 százalékot esett, a kisebb helyi bankoknak pedig sorra vonják be az engedélyét. Valóságos tisztítótűz söpör végig a bankszektoron: minden bank aggódhat, amelynek orosz kitettsége van.

Óriási a pánik! - Így menekülhet meg Putyin

Láncreakció söpör végig az orosz gazdasági és pénzügyi rendszeren, amelynek elképesztően látványos következménye volt az, amit hétfőn és kedden láttunk lecsapódni a hihetetlen mértékű rubelzuhanásban a brutális jegybanki kamatemelés mellett is. Éppen utóbbi az, ami az oroszok szenvedését biztosan csak még tovább fokozza. Mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? A kamatemelés inkább csak a tűzoltásra, a még súlyosabb pénzügyi zavarok elkerülésére lehet jó, a pénzügyi nyomás érdemi enyhüléséhez valószínűleg az kellene, hogy irányváltást hajtson végre a moszkvai külpolitika. Nagy kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, illetve milyen súlyos áldozatok kellenek ahhoz, hogy eljussunk idáig.

Megszavazták! Íme, a vasárnapi boltbezárás 10 pontban

A parlamenti képviselők elfogadták a kisebbik kormánypárt, a KDNP által beterjesztett, majd a miniszterelnök által személyesen is felvállalt törvényjavaslatot, amely a nagyobb üzletek vasárnapi bezárását szabályozza. A százezrek életét befolyásoló intézkedésről hatástanulmány nem látott napvilágot, miközben gazdaságilag nehezen lehet megindokolni a korlátozó lépést. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy a most karácsonyi nagybevásárláson lévők is tisztában legyenek azzal, hogy 2015. március 15-étől mi vár rájuk.

Itt vannak a kormány terveinek vesztesei és nyertesei!

A parlamenti képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a 2015-ös költségvetést, mely számos ponton átírja az emberek és vállalkozások életét. A költségvetés mellett több nagyszabású törvényt is elfogadott az ősszel a kormánytöbbség. Gyűjtésünk szerint sokan szívhatják a fogukat a jövő évre tervezett intézkedések miatt, de vannak, akik örülhetnek. Itt és most minden megtalálható ebben a cikkünkben!

Devizahitelesek: 173 ezren kerülnek óriási dilemmába, nagy a tét

Jövő tavasszal megszűnik az árfolyamgát, májustól új szabályok szerint törlesztik az árfolyamgátasok is a hitelüket. Nekik nagyon észnél kell lenniük ahhoz, hogy 3-4 év múlva ne ugorjon meg nagyon a törlesztőrészletük. Az alábbiakban összefoglaljuk az árfolyamgátasokra vonatkozó új szabályokat, és bemutatjuk az MNB által utolsó alkalommal közzétett árfolyamgátas statisztikákat is. Utóbbiak azt mutatják, hogy az árfolyamgátasok 172 875-en vannak és átlagosan 288 ezer forint megfizetésétől mentesültek eddig végleg.

Megvan: ezért nem aggódnak Orbánék!

Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).

Harctérré válhat Budapest és környéke

Nehéz logikát találni abban, hogy olyan utakat tesznek fizetőssé, melyek célja, hogy elszívják a forgalom egy részét az (egyébként ingyenesen járható) belvárosi főutak elől, ráadásul mindezt néhány évvel a dugódíj kötelező bevezetése előtt. Végignéztük, hogy az egyes útszakaszok fizetőssé tétele kiket és hogyan érinthet, valamint megpróbáltunk logikát találni a tervezetben - kevés sikerrel.

Megdöbbentő a kormány terve - Budapesten kívül megáll az élet?

Az M0-s és az autópályák bevezetőszakaszainak fizetőssé tétele vélhetően nem hagyja érintetlenül a lakáspiacot sem. Elsősorban az agglomerációs településekről drágíthatja meg a bejárást, de a közlekedés is nehézkesebbé válhat. Budapest még vonzóbb lehet az agglomerációs településekkel szemben a lakásvásárlók szemében.

Devizahiteles sokk után itt a fordulat?

Az MNB január 1-jén életbe lépő új szabályai miatt akár 30 százalékkal is visszaeshet a lízingfinanszírozás jövőre - vélik egyes iparági szereplők. Sokan pedig attól tartanak, a devizahiteles elszámolások csődsorozatot okoznak a lízingcégeknél. Jenei Viktort, a Magyar Lízingszövetség új elnökét kérdeztük, mi az igazság, és milyen közeljövő áll a lízing előtt. Kiderült, hogy a refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban.

A kormány nem tudja, mit csinál

Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Aláírtunk az oroszokkal - A Rosatom elkezdheti a munkát hazánkban

Aláírta kedden az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Rosatomhoz tartozó JSC Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.

Ide juthatunk Matolcsy tündérmeséjével!

Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.

Tartós stagnálás, avagy az alacsony kamatok kora

Az év legnagyobb meglepetése a kötvénypiacokon a fejlett országok állampapírjaink hozamcsökkenése volt. Tavaly ilyenkor a nagy befektetési házak 2014-re kiadott előrejelzéseiben erős konszenzus mutatkozott abban, hogy a 2013 második felében emelkedésnek induló fejlett piaci hozamok majd tovább kúsznak felfelé, az amerikai tízéves állampapír hozamát négy százalék körül várta a piac az idei év végére. Ezek a várakozások teljesen tévesnek bizonyultak, az elemzések a piac irányát sem találták el. A tízéves amerikai állampapír hozam az év eleji három százalék körüli szint után jelenleg 2,3 százalék körül áll. Az a várakozás tehát, hogy a fejlett piaci hozamok esetében véget ért a 80-as évek óta tartó trendszerű csökkenés, nem nyert egyértelmű megerősítést. A fejlett piaci hozamok alacsony szintje, nem csak a kötvénypiaci szereplők számára érdekes kérdés, az összes többi eszközosztály árazását meghatározza, befolyásolja a részvények értékeltségét, de még a hazai betéti kamatok alakulásra is hatással van - írja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Gyanús felpuffadás a magyar állam becsődölt bankjánál

Sűrűre sikerült az év vége az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA): egy bank, egy hitelszövetkezet és egy takarékszövetkezet is becsődölt, a betéteseket kártalanítani kell, az alap vagyona várhatóan el is fogy. Visszaélések és jogszabálysértések tömkelege juttatta csődbe a 49%-ban állami tulajdonban lévő, Töröcskei István nevével fémjelzett Széchenyi Bankot, amelynél ma megkezdi a betétek kártalanítását az OBA. Az adatok arról árulkodnak, hogy a Széchenyi Bank épp az MNB növekedési hiteleiből pumpálta fel magát 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. A csődöt azonban valószínűleg nem egyszerűen a gyors növekedés idézte elő.

Tízmilliárdok hullanak az ölükbe a forintesés miatt

Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.

Ez a két ábra mindent elárul a kormány gondolkodásáról

Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility