Elemzés

Jön az új prémium állampapír, de megéri beszállni? Kiszámoltuk!

Jön az új prémium állampapír, de megéri beszállni? Kiszámoltuk!

Napokon belül új Prémium Magyar Állampapír érkezik, de csökkentett kamattal: az eddigi 9,9% helyett már csak 7,9%-os fix hozamot kínál az első kamatperiódusra. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Kiszámoltuk azt is, mennyit hoznak ezen az időtávon más állampapírok, de ebben a versenyben egyértelmű a győztes.

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.

A pénzügyi válság óta nem láttunk ilyen összeomlást Magyarországon: megcsapott minket a hitelkrízis szele

A pénzügyi válság óta nem láttunk ilyen összeomlást Magyarországon: megcsapott minket a hitelkrízis szele

A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái.  Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Rég nem volt ekkora támadás alatt a forint, ezért nem lehetett bátrabb az MNB

Rég nem volt ekkora támadás alatt a forint, ezért nem lehetett bátrabb az MNB

Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.

Itt a nagy leleplezés: kiderült, kik a magyar kriptobefektetők

Itt a nagy leleplezés: kiderült, kik a magyar kriptobefektetők

Meglepően magas a nyitottság a kriptoeszközökbe való befektetés iránt Magyarországon, derül ki a Portfolio és a Dorsum közös kriptopiaci felméréséből. A Portfolio olvasóinak körében végzett felmérés közel 1500 válaszadójának 74 százaléka már rendelkezik kriptoeszközökkel, ráadásul a többiek jelentős része sem zárkózik el a későbbi befektetéstől. A befektetők többsége fiatal, diplomás férfi, akik vállalhatónak látják a befektetéssel járó magas kockázatokat.

2024-ben is szükség van államilag támogatott vállalati hitelezésre

2024-ben is szükség van államilag támogatott vállalati hitelezésre

A valódi (előretekintő) reálkamat 2022 második féléve óta pozitív, 2023-ban extrém mértéket ért el és 2024 elején még mindig indokolatlanul magas. A kamatemelési ciklus elindítása az MNB részéről természetesen elkerülhetetlen volt az inflációs kilátások romlása miatt, azonban a 2022 októberében végrehajtott 500 bázispontos szigorítást már nem az inflációs környezet további romlása, hanem az árfolyam védelme indokolta, ami azonban jelentős gazdasági károkat okozott. Részben ez magyarázza a belső kereslet tavalyi összeomlását, a költségvetés extra kamatkiadásait illetve azt, hogy 2023-ban befagyott a teljes magyar hitelpiac.

A legfontosabb jogszabályok, amik átírják a magyar cégek életét 2024-ben

A legfontosabb jogszabályok, amik átírják a magyar cégek életét 2024-ben

2023-ban több mint 1500 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai összefoglalták, hogy az ingatlanjog, energiajog és versenyjog területén melyek azok a legfontosabb jogszabályváltozások és trendek, amelyekre érdemes figyelniük a gazdasági élet szereplőinek.

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.

Rendkívüli brüsszeli anyag szivárgott ki: Magyarország megbüntetésére készül az EU

Rendkívüli brüsszeli anyag szivárgott ki: Magyarország megbüntetésére készül az EU

Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!

11 éves mélypontra szakadt az áramimportunk aránya - Óriási változások zajlanak, és ez még csak a kezdet

11 éves mélypontra szakadt az áramimportunk aránya - Óriási változások zajlanak, és ez még csak a kezdet

11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.

Fordul a piac, megszólaltak Magyarország legprofibb befektetői: fájdalmas kijózanodás vár ránk

Fordul a piac, megszólaltak Magyarország legprofibb befektetői: fájdalmas kijózanodás vár ránk

Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.

Jön a 21%-os állampapír, de van egy csavar a történetben

Jön a 21%-os állampapír, de van egy csavar a történetben

Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.

Ledobták az atombombát Nagy Mártonék, mi lesz így a lakáshitelek törlesztőrészletével?

Ledobták az atombombát Nagy Mártonék, mi lesz így a lakáshitelek törlesztőrészletével?

A forint és az OTP árfolyama is negatívan reagált arra a hírre, hogy a Portfolio-n megjelent minisztériumi felvetés szerint leváltaná a kormány a BUBOR-t, és a jelenleg éppen jóval alacsonyabb DKJ-hozamot tenné meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. Értesülésünk szerint akár a meglévő hitelekre is kiterjesztenék az intézkedést. Ha így dönt a kormány, akkor az a ma még kamatstopban lévő lakáshitelek törlesztőrészletére is jelentős hatással lesz. Megnéztük, milyennel és mekkorával.

Külföldi jövedelme van? Készüljön a NAV-eljárásra!

Külföldi jövedelme van? Készüljön a NAV-eljárásra!

A magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.

Másfél évet kellett erre várni a lakossági állampapíroknál, a PMÁP vitt mindent

Másfél évet kellett erre várni a lakossági állampapíroknál, a PMÁP vitt mindent

2022 júniusában volt utoljára 10 ezermilliárd forint felett a lakossági állampapírokban kezelt állomány, ezt sikerült újra megugrani tavaly év végén. A munka oroszlánrészét a Prémium Magyar Állampapír végezte el, a PMÁP 62%-os állománybővülésének köszönhető, hogy a MÁP+ 1500 milliárdos mínusza ellenére is 10 ezermilliárd felett zárt a piac.

Belenyúlna a kormány a hitelekbe: bombasztikus újítás vagy újabb ostorcsapás?

Belenyúlna a kormány a hitelekbe: bombasztikus újítás vagy újabb ostorcsapás?

Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.

Magyarok millióinak a lakásügyébe nyúlt bele a kormány: ilyen még nem volt, ami márciusban jön

Magyarok millióinak a lakásügyébe nyúlt bele a kormány: ilyen még nem volt, ami márciusban jön

A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, ezzel jól állunk Európában. Annál több a probléma maguknak a biztosításoknak a tartalmával: sokszor elavultak, az ingatlanok alulbiztosítottak, a befizetett díjak harmadából lesz csak kárkifizetés, és túl magas a biztosítók piaci koncentrációja. Ezen akar változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium az idén először meghirdetett márciusi egyhónapos felmondási lehetőséggel, néhány hét múlva tehát biztosítók és közvetítők egész sora fog ráállni kifejezetten a lakásbiztosítási ügyfelek átcsábítására vagy megtartási céllal a biztosításuk átdolgozására. Megnéztük, hogy áll a piac a kampány előtt. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Biztosítás 2024 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Van egy milliomosklub Magyarországon, ahova 300 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Van egy milliomosklub Magyarországon, ahova 300 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Közel 8000 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla –  erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Miközben betörnek új szolgáltatók a piacra, vannak, akik felhagynak a prémium banki szolgáltatással.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A hazai akkumulátorgyártás szenvedése már jól látszik, Iváncsa lehet az első dominó
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility