Október végére a forintban denominált lakossági állampapírok állománya meghaladta a 11 200 milliárd forintot, ami az év elejéhez képest 11,5%-os (1160 milliárdos) növekedést jelent. Az idei értékesítések volumene ennél magasabb volt, 2700 milliárd forint, vagyis az állomány növekedését fékezte idén egy 1500 milliárd forint körüli visszaváltás. A számokból kiderül az is, hogy a lakossági befektetők érzékenyen reagálnak a negatív hírekre, például kamatcsökkentések bejelentésére, ami a kamatcsökkentés időpontjáig fokozott érdeklődést eredményez, de utána csökkenti a keresletet. Mutatunk pár példát.
Benne volt a levegőben, de alapvetően kellemetlen meglepetésnek számít, hogy péntek esti döntésében a Moody’s Investors Service Magyarország adósbesorolásához tartozó eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. Maga a besorolás nem változott, az továbbra is Baa2 kategóriában található. A döntés hátterében az akadozó EU-források állnak, valamint az, hogy a hitelminősítő várakozása szerint az idén év végéig Magyarország elbukhatja a neki járó források egy részét. Megállapítják azt is, hogy nem kedvez továbbá a magyar gazdaság megítélésének Németország szenvedése. Mindezek pedig együttesen gyengítik az ország költségvetési erejét.
A szektor egésze szempontjából kedvezően változik 2025-ben a biztosítók extraprofitadójának (hivatalos nevén pótadójának) a szabályozása: bár a kulcsok módosításával egyes biztosítók jól, mások rosszabbul járhatnak, ha képes lesz a szektor 150-200 milliárd forinttal növelni állampapír-állományát, akkor ennek 30%-ával, vagyis mintegy 50-60 milliárd forinttal csökkentheti extraprofitadóját. A továbbra is élő másik különadóval, a biztosítási adóval együtt 213 milliárd forintot remél a kormány jövőre a szektortól.
Működésének 15. évében tőzsdére lép a Gránit Bank, amit már a Demján Sándor általi 2010-es elindítása óta tervez. A jegyzés napokon belül, a tőzsdei kereskedés heteken belül megkezdődhet a részvényekkel. Számos részlet nem ismert még, ezért most azt nézzük meg, mit is tud a 2014 óta nyereségesen működő hitelintézet. A társaság digitális innovációkra épülő növekedési sztorijába nehéz belekötni, ezért befektetői szempontból a részvények (ma még nem ismert) árazása lesz a kulcskérdés.
Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek.
Saját magához képest meggyőző, míg versenytársaihoz viszonyítva kimagasló üzleti teljesítményt nyújtott 2023-ban a Medicover - derül ki az árbevétel alapján a második legnagyobb magyarországi magánszolgáltató tavalyi évre vonatkozó beszámolójából. A napokban közzétett jelentése szerint a magánklinika-hálózat konszolidált árbevétele meghaladta a 27 milliárd forintot, és mindehhez közel 3 milliárd forintos adózott profit társult. Nagyon úgy tűnik, hogy a hatalmasra nőtt privát szolgáltató még mindig a versenytársak előtt jár bizonyos területen.
Bár az évezred eddigi legmagasabb megtakarítási rátáját produkálhatja idén a magyar lakosság, a harmadik negyedév kifejezetten gyengén sikerült. 100 forintnyi új megtakarításból 53 forint állampapírba, 46 pedig befektetési jegybe áramlott ekkor, több mint egy év után újra csökkent a folyószámlabetétek állománya, a tőzsdei részvényekből pedig négy éve nem áramlott ki annyi tőke, mint most.
2025-ben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyenesen felrobbannak a kormány várakozásai szerint. A jövő évi költségvetés tervezetében ugyanis az idei várt dupláját tervezték be, ami összefügg egy jelentős osztalékfizetéssel, amit az Energiaügyi Minisztériumnál számoltak el. Nem nehéz innen arra a következtetésre jutni, hogy mely befizető állhat a háttérben.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára, különösen így van ez, ha az adóváltozások új feltételeket teremtenek. Az évzárásra való felkészüléshez segítségül összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket. Érdemes figyelmet fordítani a most formálódó őszi adócsomagra is, hiszen számos olyan változás várható, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre késztetheti a cégvezetőket!
Nagyot javult a 2025-ös költségvetés stabilitása azzal, hogy a kormány - ha csak átmenetileg is, de - hosszú idő után visszatért a büdzsé őszi elfogadásának gyakorlatához. Ezzel ha nem is teljesen, de lényegesen mérsékelte a jövő évi költségvetésre leselkedő kockázatokat. Hétfő délután került a parlament elé a 248 + 76 oldalas törvényjavaslat, melynek legfőbb jellemzője a hiány csökkentése. Szokásos költségvetést értékelő részletes elemzésünk első részében a bevételi oldalt vizsgáljuk meg, ahol bár vannak adókiengedések (adókedvezmény növelés, különadó-csökkentés és kivezetés), mégis több adóemelés jellemzi, mely jelentős egyenlegstabilizáló hatást is kifejt. Ezt pedig végső soron, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
Voltak olyan fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyek a nem ösztönző átlagfinanszírozás miatt elkényelmesedtek. Ezért az egészségügyi kormányzat lépett ezen a téren is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki arról is beszélt, hogy jelenleg is zajlik a minimumfeltételek áthangolása, melyen keresztül az egyes intézmények portfóliójában lehet áthangolás. De ezúttal is leszögezte, hogy nem zárnak be kórházakat. A beszélgetés során az államtitkár részletesen szólt a magánszolgáltatókról is. Szerinte ha helyre áll az állami ellátórendszer finanszírozása, akkor nem látja értelmét bevonni a privát cégeket a fekvőbetegellátásba. A fő cél még mindig az állami és a magánellátás egyértelmű szétválasztása - szögezte le az interjúban. Takács Péter tisztázta azt is, hogy a gyakorlatban mit kell majd érteni hiánypótló szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató fogalom alatt. Azt is jelezte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget. Nekik azt üzeni az államtitkár: ők ne számítsanak semmi jóra. A magánszolgáltatóknál dolgozó orvosok esetében is új, szigorúbb előírásokat szeretne Takács Péter: aki nem szállít le bizonyos esetszámot az állami intézményben, az nem kap másodállás-engedélyt. Részben új világ köszönthet be a közfinanszírozott kórházak vezetői számára is: januártól érkezhet a havi 12,5 milliárd forintos többletforrás, cserébe az államtitkárság egy tolerálható adósságszintet határoz meg, és ha ezt a menedzsment túllépi, akkor annak lesznek következménye a vezetőség fizetésében.
Deklarált adócsökkentés a családok számára, vállalkozások segítése adminisztrációcsökkentésen keresztül, extraprofitadók részleges kivezetése, inflációkövető adóemelés, új kiskeradó alanyok, kedvezményes lakásáfa - csak néhány karakteres adómódosítás a 2025-ös csomagban, amit ezúttal az RSM adóüzletágának vezető menedzserével értékelünk. Csepei Kinga a Portfolio-nak nyilatkozva azt sem tartja kizártnak, hogy a már megismert intézkedéseken túl további, adóemelést célzó rendelkezések is érkeznek még az év végéig.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak.
Érdekes kettősség uralta a piacokat októberben: miközben a részvények tovább meneteltek, a kötvények csúnya pofont kaptak. A hazai portfóliómenedzserek azonban nem ijedtek meg: miközben a piacokon úgy tűnik, most mindenki zárja a pozícióit az amerikai elnökválasztás előtt, a friss portfólió-ajánlókban újabb befektetési lehetőségeket mutatnak be a magyar profik.
Látványos hozamemelkedést lehetett megfigyelni októberben nemzetközi és hazai szinten is, amelyet elsősorban az amerikai piaci folyamatok hajtottak, igaz, itthon a forint gyengélkedése erre még rátett egy lapáttal. A hozamemelkedés nem hagyta hidegen a magyar kötvényalapok teljesítményét sem, de sajnos nem a jó értelemben: egyes hosszú kötvényalapok egy hónap leforgása alatt elvesztették idei teljesítményük közel felét. Temetni azért nem kell a kötvényalapokat, mutatjuk, hol lehet még 10% körüli hozamot keresni.
Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
Az elmúlt hetekben meghaladta Magyarországon a nyáron valaha mért legmagasabb áramfogyasztási csúcsot a naperőművek beépített teljesítőképessége, ami óriási változást jelent a villamosenergia rendszerben, és ez még csak a kezdet – derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. A magyarországi naperőmű forradalom világviszonylatban is az élbolyba helyez minket két lényeges mutatóban, és mindez egyúttal hatalmas kihívásokat is okoz a rendszer egyensúlyban tartása során.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
