Az Európai Bizottság szerdától elérhetővé teszi negyedik, egyben utolsó pályázati felhívását az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról - közölte az uniós bizottság kedden.
Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnöke közösen törekednek igazságosabbá és rugalmasabbá tenni az Európai Bizottság koronavírusos 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról szóló előterjesztését – foglalta össze a kedd délelőtti V4-szintű kormányfői videókonferencia egyik üzenetét az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Eddig az volt a fő gondja a négy fukarként becézett uniós tagállamnak, hogy vissza nem térítendő támogatást is kellene adniuk a koronavírus-válság miatt bajba jutott országoknak a nagy EU-s helyreállítási alapból, de most már úgy tűnik, hogy nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy egyszerűen túl sok teher hárulna rájuk.
Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.
"Péntektől érhető el a Magyar, High-tech és Zöld szuperkonstrukció, amely azért egyedülálló a magyar gazdaságfejlesztés történetében, mert a hazai vállalkozások azonos tartalmú, 70 százalékos támogatásintenzitású felhívásra pályázhatnak, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján működnek. Ezúttal tehát nemcsak a vidéki, hanem a budapesti és Pest megyei vállalkozások is fejlesztési forráshoz juthatnak hatékonyságnövelő fejlesztéseik megvalósításához” – mondta el György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Az Európai Bizottság új, 9,4 milliárd euró költségvetésű egészségügyi programot javasolt csütörtökön a 2021-2027 közötti időszakra.
Üdvözölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az uniós keretköltségvetés Brüsszelben bejelentett emelését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós alap feltételeit.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Május közepén, a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című (GINOP-1.2.8-20 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 33,3 milliárd forint. A konstrukció több szempontból is érdekes, elsősorban azért, mert egy teljesen új finanszírozási megoldást mutat be a magyar vállalkozóknak. A pályázat részleteiről, a konstrukcióról kérdeztük Czimbalmos Leventét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetőjét.
Egy április eleji kormányrendeletben az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja” soron nulla eurót tüntetett fel a kormány, azt érzékeltetve, hogy „az EU nem segít a bajban”, de az Államadóság Kezelő Központ minapi befektetői prezentációjának egyik táblázatában már azt látjuk, hogy 340 milliárd forintnyi EU-pénzt csoportosít(ott) át a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány.
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalatok támogatására szánt 57 milliárd forintos, valamint a kkv-kat támogató 21 milliárd forintos magyar programot.
Nem a közvetlen támogatások, hanem inkább az áttételes hatások, az exportpiacok stabilizálása miatt lehet előnyös Magyarországnak az az 500 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap, amelyet hétfőn vázolt fel a német-francia vezetés – állapítja meg pénteki rövid elemzésében a Morgan Stanley. Mi ugyanezt hangsúlyoztuk már keddi elemzésünkben, miszerint anyagilag akár még hátrányos is lehet számunkra az alap, mert a befizetési kötelezettségeket meghaladhatják az abból például Magyarországra érkező források, de a külpiacaink stabilizálódása miatt mégis fontos nekünk is az, amit az EU két legerősebb tagállamának vezetője írásba adott.
A költségvetési kérdésekben „fukarnak” számító négy uniós tagállam csak hiteleket adna vissza nem térítendő támogatások helyett a koronavírus miatti helyreállítási alapból, az Európai Bizottság pedig kevesli a történelmi jelentőségű német-francia tervben jelzett 500 milliárd eurót, így Angela Merkel és Emmanuel Macron két tűz közé került – rajzolódik ki az EUObserver szerda reggeli körképéből.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
Az eurózónán kívüli uniós tagállamok azt szeretnék, ha átmenetileg enyhítenének a tőkekövetelményeiken eurókötvények kibocsátása esetén – írja a Reuters. A cél, hogy a koronavírus miatt senki ne kerüljön nehéz helyzetbe amiatt, mert nem tagja a valutaövezetnek
Befektetési portfoliójának bővítése és növekedési terveinek megvalósítása érdekében 54,7 milliárd forintnyi forrást von be a WING Zrt. a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja keretében. A jegybank és egyéb intézményi befektetők által lejegyzett vállalati kötvények futamideje 10 év, hozama 3,56 százalék – derül ki a társaság közleményéből.
Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közvetlen ellenőrzése alá kell vonni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap forrásainak felhasználását - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Új lendületet kaphatnak a hazai kkv-k fejlesztési törekvései - végre elindult a régóta várt támogatási lehetőség....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan változtatja meg az Önazonossági törvény (2025. évi XLVIII.)...
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években... 
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
