Bulgária kormánya tapogatózó tárgyalásokat folytat az eurózóna tagjaival és az Európai Központi Bankkal az eurócsatlakozásról, és a felkészülés már javában folyik a tagsági kérelem benyújtására - ismerte el a Bruxinfónak az ország állandó brüsszeli nagykövete. A január elsején kezdődött féléves bolgár uniós soros elnökség kapcsán beszélgetett a brüsszeli lap Dimitar Cancsevvel.
Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.
Miután hétfőn megjelent négy felfedező kutatásokat ösztönző témapályázat összesen 12 milliárd forintos keretösszeggel, ma további négy, a vállalkozások innovációs tevékenységét, illetve a kutatói-ipari együttműködéseket támogató pályázatot tett közzé a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Ezek együttes keretösszege 61 milliárd forint, és a pénz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból származik majd. Fontos és az előző évekhez képest új fejlemény, hogy a ma megjelent két céges pályázat 30 milliárdos keretére kizárólag budapesti és Pest megyei cégek pályázhatnak.
Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
A Lengyelországgal szemben még karácsony előtt elindított jogállamisági eljárásról tárgyal ma Brüsszelben az új lengyel kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel és erre időzítve adott egy békülékeny hangvételű interjút ma az ARD német országos közszolgálati televíziónak Juncker. A beszéd uniós támogatásokkal kapcsolatos üzeneteit egy tegnapi konferencián már elmondta Juncker, miszerint nem híve annak, hogy büntetésként a kohéziós támogatásokat csökkentsék, illetve a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék.
Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:
Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:
Múlt szerdától a pénteki zárásig igencsak felpörgött a támogatási igények benyújtása a cégek körében nagyon népszerű eszköz- és szoftverbeszerzési EU-pályázatra, hiszen ebben az időszakban még bő 300 projekt ment be a rendszerbe több mint 3 milliárd forintos támogatási igénnyel - derül ki rövid vizsgálatunkból.
A korábbi években megszokottnál hamarabb, már ma megjelent négy felfedező kutatásokat ösztönző idei témapályázat összesen 12 milliárd forintos keretösszeggel, és így várhatóan már nyáron döntés születhet majd a nyertesekről.
Az eddigi 2 millió forintról 5 millió forintra emelték azt a határt, amely alatt még nem kell a felvett hitelre ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál, sőt most már más ingatlant is elfogadnak fedezetként, mint amelyen a beruházás megvalósul - többek között ezekről a jelentős szabálylazító lépésekről döntött minap az uniós pályázat kiírója. Az is fontos, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli.
A 2018-as év fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU 27 tagállama a jövőben is egyszerre lép majd, vagy egyesek közülük "leszakadnak" - jósolta a BruxInfónak egy magas rangú EU-diplomata, aki szerint a migráció, az eurózóna reformja és a következő többéves keretköltségvetés idén egyetlen nagy alkucsomagot alkothat.
Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.
Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:
Kismértékben 83,3 milliárd forintra nőtt tavaly 2016-hoz képest a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatások összege - jelentette be az alapot irányító Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Eddig felhasználatlan összegek átcsoportosításával hatalmas, 35 milliárd forintos új energiahatékonyság-növelési célú uniós pályázatot hirdet a Miniszterelnökség januárban, amelyre majd február második felétől lehet pályázni - jelezte a tárca agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Előbb a nagyvállalatok által régóta várt, de csak 9 milliárd forintos keretösszegű képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg még az óév végén, ma pedig elindult ugyanez a folyamat a Digitális Jólét programhoz kapcsolódó hitelprogramnál is. Előbbi pályázat tervéhez január 8-án 11 óráig, utóbbihoz január 13-án éjfélig lehet hozzászólni az erre a célra kialakított partnerségi felületen.
2017-ben 44%-kal esett a zártabbnak mondható, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma, és mivel ezeknél is nyilvános volt a beszerzési iratanyag, "téves állítás intézményesített korrupciót emlegetni" Magyarországon - hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Rigó Csaba. A Közbeszerzési Hatóság elnöke azt is elárulta, tavaly a közbeszerzések bő 80%-át a kkv-k nyerték, de ez a tavalyi éves közbeszerzési volumennek kevesebb, mint a felét teszi ki.
Az óév végén törölt vidékfejlesztési EU-pályázat kapcsán a Miniszterelnökség már vizsgálja annak módját, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához - jelezte a tárca a témát boncolgató 444.hu-nak.
A Varsóval szemben indított uniós eljárás jogtalan, Magyarország ebben az ügyben kiáll Lengyelország mellett - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TVP lengyel közszolgálati televízióban szerda este sugárzott interjúban. Tegnap Budapesten járt az új lengyel kormányfő, annak apropóján születhetett az interjú.
A 2024 márciusában kötött lakáshitel szerződések összértéke 97,8 milliárd forint volt, a szabad felhasználású...
Írtam nemrég, hogy kijött az új prémium csomag a Raiffeisentől és hát sokkal rosszabb lett. Nem csak az elvárt bejövő...
Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért.... 
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen...
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
