A koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarországra nem érkezik többletforrás az Európai Uniótól - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban.
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
A szolidaritás szellemében fogant új Marshall-tervre van szükségünk, amelyet Európa finanszíroz -jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek videokonferencia keretében csütörtök délután megkezdődött csúcstalálkozója résztvevőihez intézett beszédében. Angela Merkel német kancellár pedig az esemény után kijelentette, a közösség tagjai egyetértenek abban, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt válságba süllyedő gazdaság helyreállítására.
Kifejezetten nagy jelentőségű üzenetet mondott a szövetségi parlamentben (Bundestag) a ma délutáni EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében Angela Merkel német kancellár, ugyanis azt mondta: összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a koronavírus-járvány ellensúlyozására, amelyet Németországnak azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az Európai Unió (EU) költségvetésébe.
A koronavírus-járványt követő gyors gazdasági talpraállást elősegíteni hivatott újjáépítési alap fő paramétereiről próbálnak zöldágra vergődni csütörtökön az EU27-ek vezetői. A közös adósságkibocsátás ugyan konszenzus hiányában továbbra sincs napirenden, de az uniós büdzsé kezességvállalásán alapuló kölcsönfelvétel és a többéves keretköltségvetés új igényekhez szabása reális lehetőségnek tűnik - vázolja sokféle információ összegzésével felvezető cikkében a Bruxinfo.
Április 23-án az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus okozta gazdasági válság kezeléséről tanácskoznak. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. Biztosan nagyon kemény vita lesz. A sajtó horror-szcenáriókkal lesz tele. Brüsszeli szokás szerint mégis az lenne a meglepetés, ha ezen a csúcson megoldás születne. Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerülnek terítékre. Ráadásul, olyan javaslatokat is megvitatnak, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, a gazdasági és monetáris uniónak – és persze döntően befolyásolhatják Magyarország jövőjét is. Az alábbiakban Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő véleménycikkét közöljük.
Az Európai Unió (EU) tagországai a kohéziós politika alapjául szolgáló uniós strukturális alapok felhasználására vonatkozó jogszabály módosítását fogadták el, aminek értelmében a még fel nem használt uniós források a koronavírus-járvány okozta válság hatásainak mérséklésére lesznek fordíthatók - közölte az Európai Unió Tanácsa szerdán.
Új Facebook-videóval jelentkezett ma Varga Mihály pénzügyminiszter azután, hogy a pénzügyi akciócsoportban áttekintették az EU-tól eddig megkapott és várhatóan érkező pénzek kérdését is. Rövid videójának lényege, hogy az idén eddig Brüsszelből már árutalt 300 milliárd forintnyi EU-támogatáson felül a következő időszakban további mintegy 100 milliárd forint átutalása várható, idén pedig összesen elérheti az 1300 milliárdot a pénzügyi transzfer.
Az eurózóna tagországainak államadósságai jelentősen megnőnek a koronavírus-válság miatt, ami felerősíti az eddig is meglévő nagyfokú eladósodási különbségeket. Ez azonban várhatóan nem okoz egyelőre adósságválságot az EKB vásárlásai miatt, mégis veszélybe kerülhet a fizetési övezet egysége az eltérő válságkezelési elképzelések és az eladósodottság különbségei miatt - mutat rá piaci körképében a Reuters. Amennyiben a masszívan eladósodott déli országok úgy érzik majd, hogy a kevésbé eladósodott északiak cserben hagyták őket, akkor a délieknél egyébként is erős populista pártok a szűk költségvetési mozgástér miatt könnyen az EU ellen hangolhatják a közvéleményt, a tagállamok között mélyülő gazdasági ellentétek pedig egyszerűen fenntarthatatlanná tehetik a közös piacot - vázolja szakértők véleménye nyomán a hírügynökség.
Az Európai Unió - a polgárvédelmi mechanizmus keretében - további segítséget nyújt Olaszországnak és a nyugat-balkáni államoknak a koronvírus-járvány elleni küzdelemhez - olvasható az brüsszeli székhelyű Európai Bizottság keddi sajtóközleményében.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
A kiszivárgott információk szerint a csütörtöki EU-csúcson még nem lesz végső megállapodás az európai koronavírusos helyreállítási alap finanszírozásáról.
Másik európai uniós tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismerésére vonatkozó új szabályok léptek érvénybe, amelyek gyorsabbá, egyszerűbbé és könnyebbé teszik a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok (kkv) számára, hogy termékeiket Európában értékesítsék - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
Miután a tagállamok kérték, kidolgozott egy egységes iránymutatást az Európai Bizottság arra, hogy hogyan lenne célszerű a koronavírus válság során hozott korlátozó intézkedéseket feloldani, milyen szempontokat kell hozzá mérlegelni és hogyan lenne célszerű benne haladni. A fő üzenet az, hogy az ilyen lépéseket csak fokozatosan és a tagállamok között lehetőleg összehangoltan kell megtenni és a normalizálódás egyik alapfeltétele a nagy volumenű szűrőtesztelési kapacitás megléte – foglalja össze a Bruxinfo.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Így az új osztályozási rendszer ösztönzi a fenntartható növekedésbe való magánberuházást, és hozzájárul a klímasemleges gazdaság megvalósulásához – olvasható az Európai Tanács közleményében.
Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis egy interjúban elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az EU 1500 milliárd eurós alapot állítson fel a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére - írja a Reuters. A tagállamok között viszont még nincs egyetértés.
Új lendületet kaphatnak a hazai kkv-k fejlesztési törekvései - végre elindult a régóta várt támogatási lehetőség....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan változtatja meg az Önazonossági törvény (2025. évi XLVIII.)...
Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években... 
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
