Az elmúlt napok hírei alapján közel ötezren lehetnek olyanok, akik most tudták meg, hogy nyert a korábban, akár már egy évvel ezelőtt, beadott uniós pályázatuk - derül ki összesítésünkből. A kormány már korábban is jelezte, hogy március végéig (éppen a választások előttig) a 7 éves uniós keret teljes egészére ki akarja hirdetni a nyerteseket, de adataink szerint ez még nem sikerült.
Március 29-én délről április 5-én délre, azaz jövő csütörtökre elhalasztották a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című (GINOP-3.2.6-8.2.4-17 kódszámú) felhívás beadási határidejét - derült ki a hivatalos pályázati oldalon csütörtök délután közzétett rövid közleményből.
Több mint 2330 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 16 pályázati felhívásának keretében összesen 52 milliárd forintnyi támogatást - jelentette be ma Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára az MTI-n.
Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.
A magyar-koreai Tudományos és Technológiai Vegyes Bizottság mai ülésén abban állapodtak meg a felek, hogy az eddigi kétoldalú együttműködést projektalapon továbbfejlesztik és ennek érdekében elfogadták a következő évek munkaprogramját is - számol be a fejleményről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleménye. A két ország egyre inkább a csúcstechnológiai iparban hasznosítható nagy léptékű kutatásokra kívánja helyezni a hangsúlyt és ennek fontos eszköze egy idén májusban induló közös pályázat, amelynek keretében az NKFI Alap magyar részről 200 millió forintos keretösszeggel támogatja a társfinanszírozott ipari fejlesztési projekteket.
Arról adott ki közleményt ma reggel a Miniszterelnökség az MTI-n, hogy a felügyelete alá tartozó Vidékfejlesztési Programban rövidesen eredményt hirdetnek első körben a falusi turizmus fejlesztését célzó pályázaton és várhatóan 550 nyertes fog majd örülni 23 milliárd forintnyi támogatásnak. Ezt követően a folyamatban lévő értékelések lezárulásával a nyertes támogatási összeg tovább fog emelkedni.
Múlt péntektől felfüggesztették az uniós pályázatok állami értékelési rendszerébe való jelentkezés pályázati lehetőségét, mivel az indoklás szerint már rendelkezésre állnak a megfelelő értékelői kapacitások a különböző szakterületeken.
A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.
A következő két évben elkerülhetetlen, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves költségvetése a mostani 83 milliárd forintról "2020-ra megduplázódjon, azaz az állam ugyanannyival járuljon hozzá a kutatásfejlesztési és innovációs célokat ösztönző Alapba, mint amennyi most a vállalati befizetésekből bejön" - többek között ezt szorgalmazta a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint így érhető el, hogy a kiépülő kutatási infrastruktúrát országszerte használni lehessen, a megkezdett programok folytatódhassanak, és elkerülje az ország, hogy "2020-22-ben visszaesés legyen a kutatási ráfordításokban". Pálinkás bemutatta, hogy miért változott jelentősen 2018-tól az Alapból meghirdetett pályázatok szabályrendszere és a szigorodó feltételek miatt azt kéri: "csak azok a cégek adják be a pályázataikat, amelyek gazdálkodása kifogástalan és működése a pályázati forrás nélkül is fenntartható".
Ma megjelent a hivatalos uniós pályázati oldalon a "Vállalati Képző Központok rendszerének kialakítása és működtetése" című (GINOP-6.1.8-17 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 9 milliárd forint és egy-egy pályázat keretében 100-600 millió forintot lehet kérni. Közben ma megjelent annak a két képzési pályázatnak a kitöltő programja is, amelyek majd a hónap közepén fognak megnyílni.
Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.
Az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bank 92-92 millió euró összegű, együtt mintegy 58 milliárd forintos kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak a Pécsi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésére, az erről szóló szerződéseket a két bank képviselőivel Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára írta alá.
Ma délben járt volna le az eddigi legnagyobb, 120 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat beadási határideje, de mivel nincs még kitöltve a keret, így egy ma reggeli hivatalos pályázati közlemény szerint 3 hónappal május végéig meghosszabbították a határidőt. Ezt úgy oldotta meg az Irányító Hatóság, hogy egy újabb értékelési szakaszt illesztett be a felhívásba, amely ma déltől május 31-én délig tart. A vidékfejlesztési pályázatoknál is egy fontos könnyítés lépett hatályba mától.
A mintegy 3500 milliárd forintot kitevő Modern Városok Program több mint 250 projektet tartalmaz a 23 megyei jogú városban és eddig több mint 760 milliárd forintot fizetett ki a kormány a már elkezdődött 155 projektre - többek között ezeket mondta el a program mai soproni állomásán a Miniszterelnökség illetékes államtitkára. Simon Róbert Balázs tájékoztatása szerint az összes kifizetésből eddig 482 milliárdot tettek ki a hazai források és felhívta a figyelmet rá, hogy a programból Sopronban több mint 325 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg.
A nagypénteki munkaszüneti nap állhat annak hátterében, hogy március 30-ról április 3-ra módosították a "Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.2.7-17 kódszámú), illetve az "Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.1.10-17 kódszámú) felhívásra a támogatások benyújtásának kezdetét.
Mától módosult az elektronikus uniós pályázati felületet (EPTK) érintő karbantartás rendje, azaz minden héten szerdán reggel és kéthetente pénteken reggel egy-egy órán keresztül nem lesz elérhető a felület - olvasható a hivatalos uniós pályázati közlemények között.
Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.
A minap bukkan fel az Európai Bizottság nyilvános konzultációs fórumán egy olyan téma, amely a magyar vállalkozások 99%-át közvetlenül érinti, hiszen az uniós kkv definícióról, annak tervezett felülvizsgálatáról szól.
Az Európai Unió vezetőinek pénteki informális találkozóján megkezdődött a 2020 utáni hétéves pénzügyi költségvetési keretről szóló vita. Vannak súrlódási pontok.
Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:
A májusi Top 10-es listám hatodik helyezettje. A ROIC miatt figyeltem fel rá, amikor a listát nézegettem, és a chartja...
Lezárult a társadalmi egyeztetés az otthonfelújítási pályázati kiírásával kapcsolatban. A program honlapja várhatóan...
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta... 
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés... 
Írtam nemrég, hogy kijött az új prémium csomag a Raiffeisentől és hát sokkal rosszabb lett. Nem csak az elvárt bejövő...
Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért....
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
