Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség.
Az Európai Unió Tanács politikai megállapodásra jutott a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatásról. Az intézkedést már hetekkel ezelőtt belengették, de döntés csak május 19-én várható.
Csütörtökön megjelent, május 29-től beadhatóvá válik az a pályázat, ami a koronavírus-járvány munkanélküliségi hatásait igyekszik tompítani és közben fejlesztésekre ösztönözni a cégeket és csütörtök este a köztévében azt ígérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, hogy már június első felében megszülethetnek az első támogatói határozatok.
A Parlament jóváhagyta a Bizottság és a legtöbb uniós intézmény éves zárszámadását, de összeférhetetlenség esetén határozottabb fellépést vár az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen, és az uniós pénzek méltányosabb elosztását várják – derül ki az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által küldött közleményből.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében új pályázati felhívás jelent meg a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására 50 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Április végén már beharangoztuk, azóta a társadalmi egyeztetés is lement vele kapcsolatban, most pedig azt jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, hogy május 29-én meg is nyílik az országosan összesen 52,1 milliárd forintos keretösszegű technológia fejlesztést támogató EU-s pályázat. A felhívás érdekessége, hogy feltételesen visszatérítendő, azaz elvileg hitelként nyújtják, de ha az eredményességmérési kritériumokat teljesíti a cég, akkor akár 70%-os támogatássá válhat a hitel. A pályázat a foglalkoztatott és a megtartott alkalmazottak létszámához igazodik, a kisebb cégeket jobban támogatják és elég széles a fejlesztési területek tárháza, amit támogatnak belőle. Mivel a központi régiónak is nyílik egy „tükörpályázat”, így valójában az ország egész területén vonzó feltételekkel lehet indulni a pénzért. Az államtitkár jelzése után röviddel meg is jelent a hivatalos pályázati oldalon a konvergencia régiónak szóló (GINOP) felhívás végleges tartalma.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A koronavírus-járványban leginkább érintett országok számára olcsó hitelkeretek elérhetővé tételéről egyeztek meg az eurózóna pénzügyminiszterei – írja a Reuters.
A szabad források felmérésével és a program gazdaságvédelmi szempontú újratervezésével, továbbá a gyengébb forintárfolyammal átszámolva összesen 420 milliárd forintnyi pályázati forrást szabadított fel a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból, amelyeket koronavírus miatti gazdaságvédelmi intézkedésekre fordít – jelezte az MTI-nek a mai kormánydöntés kapcsán Varga Mihály. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint ennek legnagyobb részét, 200 milliárd forintot a magyar Kurzarbeit támogatásra fordítják, de szintén jelentős lesz egy 110 milliárdos keretösszegű, 0%-os forgóeszköz hitel is.
A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.
A koronavírus elleni küzdelem jegyében globális adományozói videókonferenciára kerül sor hétfőn, május 4-én, amelynek házigazdája Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lesz. Ennek apropóján ő, illetve Giuseppe Conte, Olaszország miniszterelnöke, Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, Angela Merkel, Németország szövetségi kancellárja, Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a magyar sajtóban exkluzív felvezető cikket írt a Portfolio-nak. Az esemény hétfőn délután 15-17 óra között élőben követhető lesz az Európai Bizottság weboldalán itt, a programról rövid tájékoztató itt érhető el. Az esemény célja, hogy legalább 7,5 milliárd eurót össze tudjanak gyűjteni.
A globális kezdeményezésben lényegében mindenki részt vehet: kormányok, cégek, pénzügyi és civil szervezetek, alapítványok közvetlenül is tudnak anyagi felajánlásokat tenni itt, a magánszemélyek pedig egyrészt figyelemfelhívással, másrészt a partnerszervezeteknek való pénzküldéssel tudnak segíteni. „A pénz azt szolgálja, hogy a lehető leggyorsabban olyan diagnosztikai eszközöket, kezeléseket és vakcinákat fejlesszünk ki és alkalmazzunk a lehető legtöbb ember esetében, amelyek segítségével legyőzhetjük a világjárványt” - fogalmaznak a vezetők az alább változtatás nélkül közölt felvezető cikkben.
A minap lazított EU-s pénzfelhasználási szabályokat láthatóan beépítették annak az új uniós pályázatnak a tervezetébe, amelyet ma tesz ki társadalmi egyeztetésre az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A vírusválság mellett is vonzó feltételekkel ad akár 70%-os vissza nem térítendő támogatást a cégeknek a hatékonyságjavításra, igaz valójában egy feltételesen visszatérítendő uniós forrásról van szó, azaz először visszatérítendőként indul, majd a viszonylag könnyű feltételek teljesítésével ez teljes mértékben vissza nem térítendő támogatássá válhat. A nyertes cég foglalkoztatotti létszámától függ az, hogy dolgozónként mennyi támogatást vehet igénybe és az is jól látszik, hogy a kisebb cégeknél igyekeznek arányaiban jóval többet segíteni.
Elindul a magyar M6-os autópálya folytatásának számító észak-horvátországi térségben egy 17,5 km-es szakasz megépítése Eszék és Pélmonostor között és mindez a további fejlesztésekkel együtt néhány év alatt oda vezet majd, hogy a Budapest felől a horvát tengerpart déli szakaszára, Dalmáciába igyekvők az M6-oson át 1-1,5 órát és mintegy 150 km-t spórolnak majd ahhoz képest, mintha a szokásos Letenye-Zágráb útirányon mennének – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet.
Az Európai Uniónak már az idei második félévben, nem pedig decemberben kell elkezdenie a koronavírus válság miatti helyreállítási stratégiát működtetni, mert a helyzet akut – mondta el a szerda este megjelent Le Echos interjúban Paolo Gentiloni uniós biztos (fenti képünkön).
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a három, közel 900 millió euró (kb. 320 milliárd Ft) összköltségvetésű magyar támogatási intézkedést, amelyek a koronavírus-járvány közepette hivatottak támogatni a magyar gazdaságot és akár 5000 cégnek is segítséget nyújthatnak. A három program keretében az állami támogatás közvetlen támogatások, hitelgaranciák, valamint kedvezményes hitelkamatlábak formájában valósul meg. Ez a hír azt követően érkezett, hogy tegnap a Bizottság szintén jóváhagyta azt az 550 milliárd forintos magyar állami támogatási programot, amely a vállalkozások működőtőke- és beruházási szükségleteire vonatkozott.
Az idegenforgalom egyike a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatoknak, ezért azt célzott intézkedésekkel kell támogatni - állapították meg az uniós tagállamok turizmusért felelős miniszterei hétfőn.
Új lendületet kaphatnak a hazai kkv-k fejlesztési törekvései - végre elindult a régóta várt támogatási lehetőség....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan változtatja meg az Önazonossági törvény (2025. évi XLVIII.)...
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években... 
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
