Az Európai Unió megemelné a vízummentes országokból érkező utazók belépési díját, hogy ezzel is enyhítse a közös uniós helyreállítási hitel terhét. A lépés főként a brit és amerikai turistákat érintené, és újabb feszültségeket hozhat a posztbrexiti kapcsolatokban. Emellett új adókat is kivethet az Európai Bizottság – számolt be a Politico.
Miközben Európa egyre komolyabban fejleszti a hadseregeit, hogy elkerüljön egy jövőbeli háborút, kevesen gondolnak bele, hogy a legnagyobb pusztítást ma már egyetlen laptop is okozhatja. Egy jól irányzott kibertámadás elég ahhoz, hogy egy hajó keresztbe forduljon a Szuezi-csatornában, megbénítva a világkereskedelmet – vagy hogy egy ország kórházai, repülőterei és áramhálózata egyszerre álljon le. Az Európai Bizottság a ReArm Europe újrafegyverkezési csomagban komoly forrásokat osztana el a kibervédelemre, Európa megvédésében pedig komoly szerep juthat a CR14 tallinni központjának, amely épp az ilyen forgatókönyvekre készíti fel a NATO és a kontinens védelmi rendszereit, valósághű háborús gyakorlatokon keresztül.
Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a magyar kiskereskedelmi különadó ügyében, amelyet aránytalannak és diszkriminatívnak tartanak a külföldi boltláncok. A Spar és más szereplők panaszai nyomán Brüsszel most hivatalos felszólítással fordul Budapesthez, ami peres eljárás előszobája lehet – számolt be a Financial Times.
2027-től új szén-dioxid-alapú adót vezetne be az otthoni gázfűtésre és közlekedésre az Európai Unióban, amely jelentősen megemelheti a háztartási rezsiköltségeket. Az üzemanyag-forgalmazókra kivetett kvótavásárlási kötelezettség várhatóan a fogyasztókra hárulna, de ezt ellensúlyozandó az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a bevételek egy részét energiahatékonysági támogatásokra költené, a másik részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítja. A karbonadó akár 705 milliárd eurós forrást jelenthetne 2035-ig, de a terv egyre hevesebb politikai ellenállásba ütközik több tagállam részéről.
Az orosz–ukrán háború új frontot nyitott: az információs térben zajló harcot, ami már azelőtt az EU-t, hogy orosz tankok jelentek volna meg 2014-ben a Krím-félszigeten. A propaganda nemcsak politikai veszélyforrás, hanem közvetlen fenyegetés a demokráciára és a társadalmi bizalomra is. Miközben a közösségi médiában terjedő álhírek új típusú kihívásokat jelentenek, a megoldásokhoz egyszerre van szükség technológiai szabályozásra, társadalmi ellenállóképességre és tudományosan megalapozott beavatkozásokra – többek között ezekről a témákról beszéltek a tallinni InformEU találkozón európai döntéshozók. Észtország miniszterelnöke, Kristen Michal szerint Európa immunrendszerét támadják mindennap, míg Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy közvetlen veszélyben vagyunk, amit nem is ismerünk fel a legtöbbször. Az EU már eddig is sok forrást költött az álhírek elleni küzdelemre, de az új költségvetésből még több forrás mehet az ilyen célokra.
Az Európai Bizottság júliusban mutatja be a 2028–2034-es uniós költségvetés tervezetét, amely átalakítaná a forráselosztás rendszerét és új uniós adókat vezetne be. A cél a közös adósság visszafizetése és a pénzügyi hatékonyság növelése a tagállami hozzájárulások növelése nélkül.
A világ legnagyobb nyugati hatalmai rendkívüli biztonsági intézkedések mellett gyűltek össze a kanadai Kananaskisban, ám a G7-csúcstalálkozó valódi tétje a belső megosztottság kezelése. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban forgatja fel a nyugati egységet, miközben a közel-keleti háború, az ukrajnai front és a kereskedelmi válság is súlyos vitákat szít. Az uniós vezetők között valóságos verseny indult azért, ki képes hatékonyan befolyásolni az amerikai elnököt, de valójában Brüsszelben már azzal számolnak, hogy a szövetség G6+1-ként működik tovább és Európának kell a világ új vezetőjének lennie.
Németország a következő hétéves uniós költségvetés kiadásainak korlátozását szorgalmazza, mivel a tagállamok pénzügyi mozgástere korlátozott marad a belátható jövőben.
Az Európai Unió 2027 márciusáig meghosszabbítja az Ukrajnából menedékesek ideiglenes védelmét, így több mint négymillió ember továbbra is jogosult marad uniós tartózkodásra és alapvető szolgáltatásokra. A tagállamok ezzel párhuzamosan megkezdték egy közös kilépési stratégia kidolgozását is arra az esetre, ha lehetővé válna a fokozatos visszatérés Ukrajnába egy békekötés után – jelentette be az Európai Tanács.
Az Európai Unió újabb 1 milliárd eurós hitellel segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben. A támogatás része annak a több tízmilliárdos nemzetközi programnak, amely a háború sújtotta ország pénzügyi stabilitását és katonai ellenálló képességét hivatott biztosítani – közölte az Európai Bizottság.
Az Európai Tanács elnöke szerint a kereskedelmi háborúk aláássák „azt a gazdasági erőt, amelyre a stratégiai védelempolitikai átállás épülhetne”, ezért az EU-nak és az Egyesült Államoknak közösen kell építkeznie a kereskedelem erejére. António Costa szerint, ha Trump erősebb európai NATO-szárnyat akar, le kell állnia a kereskedelmi háborújával. Hangsúlyozta azt is, hogy Európa védelmi megerősítése nem gyengíti, hanem éppenséggel újraéleszti a transzatlanti szövetséget a NATO-n belüli felelősségmegosztás révén.
Az Európai Unióban egyszerre zajlik a környezetvédelmi szabályok radikális egyszerűsítése és a tiszta technológiák állami támogatásáról szóló belső hatalmi vita. Miközben a tagállamok politikai alapon, szakértők kizárásával próbálják gyorsítani a zöld szabályok leépítését, az Európai Bizottság versenyjogi vezetése blokkolja a gyártási költségek közvetlen támogatását. A háttérben mindkét esetben az EU versenyképessége és zöld átmeneti céljai forognak kockán.
Az Európai Unió új vámokat vet ki egyes orosz és belarusz mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra, hogy csökkentse a függőséget és gyengítse Moszkva háborús gazdaságát. A döntést a tagállamok túlnyomó többsége támogatta, egyedül Magyarország szavazott nemmel.
Az Európai Bizottság átfogó katonai mobilitási csomagot készít elő, amely megszüntetné a csapatmozgások uniós akadályait és megerősítené Európa védelmi reagálóképességét. Az év végéig várható intézkedéscsomag célja, hogy egyszerűsítse az eljárásokat, fejlessze az infrastruktúrát, és összehangolja a katonai igényeket a civil uniós politikákkal.
Egyre több fiatal szembesül azzal Európa-szerte, hogy a saját otthonhoz jutás csak egy távoli álom. Sokaknak pedig azt kell számolgatnia, hogy hogyan fogják kifizetni a bérleti díjat a következő hónapban. A problémát az Európai Bizottság is érzékeli – friss jelentésében számot vet, hogy hogyan jutottunk ide, és konkrét javaslatokkal szolgál, hogy mit lehetne tenni. Néhány, Magyarországon is ismerős politikáról kiderül, hogy a nemes célok ellenére csak súlyosbítja a helyzetet.
Az Európai Unió először készül szankciókat kivetni kínai bankokra, amelyek a gyanú szerint segítették Oroszországot a nyugati kereskedelmi tilalmak megkerülésében. A lépés érzékeny diplomáciai helyzetben érkezik, miközben Brüsszel a kínai államfővel tervez csúcstalálkozót – írja a Financial Times.
Az Európai Unió újabb országokat vett fel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatosnak ítélt államok listájára, köztük Monacót és Venezuelát. A döntés komoly politikai vitákat váltott ki, különösen az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország megítélése kapcsán – számolt be a Politico.
Az Európai Bizottság friss jelentéseiben komoly aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaság versenyképességével és fenntarthatóságával kapcsolatban. A dokumentumok kiemelik a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek kiszámíthatatlanságát, az energiafüggőségből fakadó kockázatokat, valamint a foglalkoztatás és az innováció terén tapasztalható elmaradásokat. A Bizottság sürgeti a strukturális reformokat és az uniós források hatékonyabb felhasználását, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra. A magyar kormány ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdaság stabil, és több brüsszeli megállapítás elavult adatokon alapul.
Az Európai Unió vizsgálatot indított kínai cégek ellen, amelyek egy vékony réteg puhafát adnak a rétegelt lemezhez, hogy elkerüljék a vámokat. A gyanú szerint ezzel a trükkel a termék más vámtarifaszám alá kerül, így kikerüli a korlátozásokat. A Bizottság szerint ez torzítja a piacot és károsítja az uniós gyártókat – számolt be a Financial Times.
Az Európai Bizottság bemutatta az Oroszország elleni 18. szankciós csomagját, amely az energiaszektor és a bankszektor szigorúbb korlátozását, az olajárplafon csökkentését, valamint további exporttilalmakat tartalmaz. A Portfolio-nak brüsszeli diplomaták szerint sem Magyarország, sem Szlovákia nem fogja megvétózni a javaslatot, mivel a csomagot úgy állították össze, hogy az ne sértse ezen országok érdekeit. Bár várható némi ellenállás, a két ország számára az intézkedések akár gazdasági előnyöket is hozhatnak, így a szankciók elfogadása valószínű.
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
