Az EU vezetői a júliusi kínai csúcstalálkozón a ritkaföldfémekhez és kritikus ásványokhoz való jobb hozzáférést fogják szorgalmazni, miközben a két fél számos vámügyi kérdést próbál rendezni. Az Európai Unió tárgyalói viszont kőkemény feltételeket szabnának az ázsiai országnak a belső piachoz való hozzáféréshez. Sok EU-s diplomata nem is számol komoly megállapodások megkötésével.
Dánia folytatja Ukrajna EU-csatlakozásának előkészítését Magyarország blokkoló magatartása ellenére, amikor július 1-jén átveszi az Európai Tanács elnökségét – írja a Reuters. Viszont a július elsején induló dán elnökség Kijevre is nyomást helyezne, hogy hajtsa végre a tagsághoz szükséges reformokat.
Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.
Újabb fordulatot vett a Google és az Európai Unió évek óta húzódó jogvitája: a luxembourgi bíróság főtanácsnoka szerint jogos volt a 4,1 milliárd eurós bírság az Android-piacon való visszaélések miatt. A vélemény nem kötelező érvényű, de a végső ítéleteknél gyakran irányadó. A tét nem csupán pénz, hanem a Google üzleti modelljének jövője Európában – ismertette a Bloomberg.
Az Európai Bizottság szerint az AliExpress nem teljesíti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvény előírásait, mivel nem lép fel hatékonyan az illegális tartalmak ellen – számolt be a Financial Times.
Az Európai Unióban Svédország és Belgium közösen kezdeményezte egy olyan szabályozás bevezetését, amely korlátozná, hogy hány gyermek születhessen egyetlen spermadonortól. A cél a genetikai betegségek kockázatának csökkentése, valamint annak elkerülése, hogy féltestvérek – tudtukon kívül – kapcsolatba kerüljenek egymással. Jelenleg a legtöbb tagállamban léteznek nemzeti korlátok, ám ezek nem vonatkoznak a határokon átnyúló spermium-exportokra – számolt be a Politico.
Az Európai Unió berkein belül is nagyban készülnek a tagállamok a közelgő NATO-csúcsra, ahol akár a védelmi költségvetés egységes, 5%-os szintre emeléséről is születhet döntés. Bár néhány szereplő továbbra is megkérdőjelezi az elköteleződés mértékét, az európai fősodor ezzel nemcsak a kontinens védelmét akarja garantálni, hanem rövid távon Donald Trump amerikai elnök lenyűgözése is fontos cél lehet, akinek a találkozó utáni kommunikációja azt is elhozhatja, hogy az oroszok próbára teszik a szövetség összetartását.
Meghallgatták, de az érdemi részét egyelőre figyelmen kívül hagyták annak a javaslatcsomagnak, amit az Európai Parlament jelentéstevői tettek arra, hogyan juthatnának el maradék nélkül a tagállamokhoz a helyreállítási alap forrásai. A 2026-os határidő után a jelen szabályok szerint egyszerűen elvesznének a források, és bár elméletben lenne lehetőség a program meghosszabbítására, a kohézióért és reformokért felelős biztos szerint a jelenlegi helyzetben több jut Európának, ha azt várják, hogy a tagállamok önként az európai fegyverkezésre ajánlják fel a lehívhatatlan forrásokat.
Egy maroknyi mágnes a világpolitika kellős közepén – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ritkaföldfém-mágnesekkel a kezében jelentette be a G7-csúcson, hogy Európa új korszakot nyit az ipari önállóság terén. A mágnes Észtországban készült, egy kanadai cég és ausztrál nyersanyagok közreműködésével, az EU támogatásával – és éppen ez a globális jelentősége. Az első nyugati mágnesgyár elindítása nemcsak geopolitikai válasz Kína dominanciájára, hanem kulcslépés az elektromos járművek és zöldenergia-hálózatok hatékonyabbá tételében. A narvai üzem – melynek bemutatóján a Portfolio is részt vett – a ritkaföldfém-stratégiák egyik legelső kézzelfogható eredménye, amely az uniós iparpolitika és a klímacélok metszéspontjában épült fel. Észtország digitális engedélyezési rendszerének köszönhetően kevesebb mint másfél év alatt elkészült, és a jövő európai ellátási láncainak egyik sarokkövévé válhat.
Az Európai Bizottság több területen is eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel szerintük a magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal – a legérzékenyebb pont a kiskereskedelmi adózás, az árkorlátozások, a bányászati szerződések átláthatósága és a kibocsátáskereskedelmi díjak.
Az uniós tagállamok áttörést értek el az Európai Védelmi Ipari Programról szóló vitában, és várhatóan szerdán elfogadják a kompromisszumos javaslatot. A megállapodás értelmében bizonyos EU-n kívüli fegyvergyártók is részesülhetnek támogatásban, ha technológiát osztanak meg európai partnereikkel – írja az Euractiv.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke élesen bírálta Kína gazdasági gyakorlatát a G7-csúcson, de a kínai vállalatok szerint ez csak figyelemelterelés az EU saját problémáiról. A feszültség fokozódik a júliusi EU–Kína csúcstalálkozó előtt, miközben Brüsszel Washington felé is gesztusokat tesz. Eközben az uniós cégek Kínában egyre több piaci akadályba ütköznek – közölte az Euractiv.
Bár az Európai Bizottság borúlátó képet festett az uniós digitális hálózatok kiépítéséről, a tagállami adatok szerint a legtöbb ország tartja saját ütemtervét. Brüsszel ezt a negatív narratívát a decemberre várt Digital Networks Act előkészítésére használja, amely a távközlési piac deregulációját célozza. Szakértők szerint azonban nem a hálózatépítés, hanem a digitális technológiák vállalati használata jelenti a valódi kihívást – számolt be az Euractiv.
Bár a hőszivattyúkat kulcsfontosságúnak tartják a klímasemleges fűtés felé vezető úton, Európában mégis visszaesett az eladások száma. A magas beruházási költségek, az olcsó gáz és a politikai bizonytalanság továbbra is komoly akadályt jelentenek a technológia elterjedésében. Bár korábban a gázfűtés betiltásával akarták helyzetbe hozni a szektort, most más szigorítások jöhetnek Európa-szerte – számolt be a Financial Times.
Az Európai Unió megemelné a vízummentes országokból érkező utazók belépési díját, hogy ezzel is enyhítse a közös uniós helyreállítási hitel terhét. A lépés főként a brit és amerikai turistákat érintené, és újabb feszültségeket hozhat a posztbrexiti kapcsolatokban. Emellett új adókat is kivethet az Európai Bizottság – számolt be a Politico.
Miközben Európa egyre komolyabban fejleszti a hadseregeit, hogy elkerüljön egy jövőbeli háborút, kevesen gondolnak bele, hogy a legnagyobb pusztítást ma már egyetlen laptop is okozhatja. Egy jól irányzott kibertámadás elég ahhoz, hogy egy hajó keresztbe forduljon a Szuezi-csatornában, megbénítva a világkereskedelmet – vagy hogy egy ország kórházai, repülőterei és áramhálózata egyszerre álljon le. Az Európai Bizottság a ReArm Europe újrafegyverkezési csomagban komoly forrásokat osztana el a kibervédelemre, Európa megvédésében pedig komoly szerep juthat a CR14 tallinni központjának, amely épp az ilyen forgatókönyvekre készíti fel a NATO és a kontinens védelmi rendszereit, valósághű háborús gyakorlatokon keresztül.
Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a magyar kiskereskedelmi különadó ügyében, amelyet aránytalannak és diszkriminatívnak tartanak a külföldi boltláncok. A Spar és más szereplők panaszai nyomán Brüsszel most hivatalos felszólítással fordul Budapesthez, ami peres eljárás előszobája lehet – számolt be a Financial Times.
2027-től új szén-dioxid-alapú adót vezetne be az otthoni gázfűtésre és közlekedésre az Európai Unióban, amely jelentősen megemelheti a háztartási rezsiköltségeket. Az üzemanyag-forgalmazókra kivetett kvótavásárlási kötelezettség várhatóan a fogyasztókra hárulna, de ezt ellensúlyozandó az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a bevételek egy részét energiahatékonysági támogatásokra költené, a másik részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítja. A karbonadó akár 705 milliárd eurós forrást jelenthetne 2035-ig, de a terv egyre hevesebb politikai ellenállásba ütközik több tagállam részéről.
Az orosz–ukrán háború új frontot nyitott: az információs térben zajló harcot, ami már azelőtt az EU-t, hogy orosz tankok jelentek volna meg 2014-ben a Krím-félszigeten. A propaganda nemcsak politikai veszélyforrás, hanem közvetlen fenyegetés a demokráciára és a társadalmi bizalomra is. Miközben a közösségi médiában terjedő álhírek új típusú kihívásokat jelentenek, a megoldásokhoz egyszerre van szükség technológiai szabályozásra, társadalmi ellenállóképességre és tudományosan megalapozott beavatkozásokra – többek között ezekről a témákról beszéltek a tallinni InformEU találkozón európai döntéshozók. Észtország miniszterelnöke, Kristen Michal szerint Európa immunrendszerét támadják mindennap, míg Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy közvetlen veszélyben vagyunk, amit nem is ismerünk fel a legtöbbször. Az EU már eddig is sok forrást költött az álhírek elleni küzdelemre, de az új költségvetésből még több forrás mehet az ilyen célokra.
Az Európai Bizottság júliusban mutatja be a 2028–2034-es uniós költségvetés tervezetét, amely átalakítaná a forráselosztás rendszerét és új uniós adókat vezetne be. A cél a közös adósság visszafizetése és a pénzügyi hatékonyság növelése a tagállami hozzájárulások növelése nélkül.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
