Egynél meglépték, követte a többi is: a FixMÁP után a Bónusz Magyar Állampapír, a Kincstári Takarékjegy, valamint az éppen a nyáron megújult MÁP Plusz is áldozatául esett a kötvénypiaci hozamcsökkenésnek. Az Államadósság Kezelő Központ úgy tűnik, igyekszik csökkenteni a lakossági befektetők intézményi szereplőkkel szembeni kamatelőnyét az állami kamatkiadások lefaragása érdekében. Mostani cikkünkben körbejárjuk, hogy ilyen kamatkörnyezetben pár hónapra, illetve 1-5 évre melyik állampapír hozza most a legjobb hozamot.
A Fix Magyar Állampapír, majd a Bónusz Magyar Állampapír után most újabb lakossági állampapírok estek áldozatul a kamatcsökkentésnek: az ÁKK friss tájékoztatása szerint a Kincstári Takarékjegyek és a megújult Magyar Állampapír Plusz is kevesebbet ad majd a befektetőknek. A lakossági állampapírok csökkenő kamatával és a megtakarítási piaci lehetőségekkel is foglalkozunk majd a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance konferenciáján.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
Több mint 1600 fiatal tűnt el az önkéntes pénztári szektorból tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel az 1,068 millió önkéntes tagból mindössze 42 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jót vetít előre a nyugdíjrendszerre nézve. Pedig most a pénztárak teljesítményére nem lehet panasz, a vagyonarányos hozamok 6% körül mozognak. Bár egyre kevesebb fiatal tesz félre nyugdíjra, az idősebb korosztály megtakarításai látványosan kilőttek, ahogyan a munkáltatói befizetések is.
Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.
A Portfolio rendszeresen közzéteszi a hazai mobilbankok rangsorát a felhasználók értékelése alapján, legutóbb augusztus elején mutattuk be a sorrendet. Ezúttal a bankolás hagyományosabb terepének számító, de az utóbbi évtizedben jelentős funkcióváltozáson áteső bankfiókok megítélésére voltunk kíváncsiak a hét nagybank Google-értékelései alapján. Bemutatjuk a bankok listáját, amelynek élére az OTP került, és a 20 legnépszerűbb magyar bankfiókot, amelyek közül az orosházi Erste, az egri K&H és a budapesti Etele Plazában található Raiffeisen valamit nagyon jól tud egy átlagos hazai bankfiókhoz képest.
Csökkennek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 3 éves bónusz állampapír kamata is csökkenni fog jövő héten, a mostani 8,37%-ról számításaink szerint 7,2%-ra. A Babakötvény után még így is a BMÁP a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, de a DKJ-hozamok csökkenésével kérdés, 3 éves időtávon vajon ez a legjobb választás? Számolgattunk.
Tavaly ismét emelkedésnek indult a globális vagyon, és jó hír, hogy a legalacsonyabb vagyoni szegmensben élők aránya 2008 óta csökken, az egy felnőttre jutó átlagvagyon pedig emelkedik. A UBS friss tanulmánya szerint Magyarország is jól áll a listán, itt az adatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb vagyoni osztályokba tartozó felnőttek vagyona gyorsabban nőtt, mint a magasabb vagyoni osztályokba tartozó társaiké.
Három hónapig tartó tőkekiáramlás után úgy tűnik, visszatér a kereslet a kötvényalapok iránt: a BAMOSZ friss statisztikái szerint júliusban mintegy 44 milliárdnyi friss tőkét vonzott a kategória, igaz, így sem ez, hanem a vegyes alapok a legnépszerűbb befektetés most. Mindeközben az erős kereslet és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon új csúcsra tört júliusban, meghaladva a 16 500 milliárd forintot.
Évi 6,75%-os kamattal új Fix Magyar Állampapír sorozatot dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új, alacsonyabb kamaton forgó FixMÁP-ot péntektől lehet megvásárolni, és a számok azt mutatják: még így is ez a legjobb választás szinte minden időtávon. Van azonban olyan eset is, amikor a prémium állampapír jön ki győztesnek. Sőt, ha a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 3 év átlagában, akkor 3 éves időtávra inkább a bónusz állampapír a nyerő választás. Mostani cikkünkben körbejárjuk, hogy pár hónapra, illetve 1-5 évre melyik állampapír hozza most a legjobb hozamot.
Egy erős félév után sokkoló részvénypiaci esésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi napokban, és a kötvénypiac sem épp a nyugalom és kiszámíthatóság szigete. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége, a részvénypiacok kapcsán megosztottak a várakozások: egyesek szerint nincs nagy potenciál a további emelkedésre, mások szerint az esés nagy részén már túl vagyunk. Ami a forintot illeti, a megkérdezett portfóliómenedzserek nem tartják kizártnak, hogy a forint árfolyama az idei évben átlépi a 400-as szintet az euróval szemben.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
Már több mint fél éve van velünk az új K+F adókedvezmény és lassan az innovációban érdekelt vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy az új vagy a régi adókedvezmény-csomag szerint fizetnek majd adót az év végén. Viszont a szabályozás komplexitása és a különböző kedvezmények összefüggései miatt sokszor nem egyszerű a választás.
Több oldalról is prés alatt vannak a Magyarországon működő legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók. Miközben tevékenységükből fakadóan egyedi kockázatot futnak (egészségről, gyógyításról és végső soron emberéletekről beszélünk), a szektor nyereségessége a legutolsó adatok alapján inkább romlik. Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy nemcsak a betegekért folyik egyre élesebb verseny, de a - magánklinikák kapacitását valójában meghatározó - szakemberekért is ádáz harcot vívnak a szereplők. A kilátások is nagyon érdekesek: a betegek beáramlása tovább növekedhet, ami kedvező trend az árbevétel szempontjából, viszont a rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében nem várható javulás, ami azt is jelenti, hogy a szűkös HR-kínálat miatt, valamint az orvosok kimagasló alkupozíciója végett (és mivel számtalan lehetőség közül választhatnak, állami és magán szektor) a következő években is nyomás alatt maradhatnak a marzsok. Pozitív fordulat akkor jöhetne, ha a szolgáltatók a megemelkedő költségek egyre nagyobb részét tudnák továbbhárítani a betegekre, akik már most is jellemzően a 40 ezer forintos vizitdíjakkal találkoznak. És akkor még az állam szabályozó erejét meg sem említettük.
Felszívták magukat a második negyedévben a hazai nyugdíjpénztárak: az idei első negyedév hozamai alapján még azt gondoltuk, visszafogottabb teljesítményeket fogunk látni, ehhez képest több pénztár is 10% feletti féléves hozamot mutatott fel a tagjainak. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni. Mutatjuk a listát.
A magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeit alapjaiban határozza meg a termelékenység javulása, amelynek meghatározó tényezője a digitális technológiák integrációja. Bizakodásra ad okot, hogy a becslések szerint a digitalizáció fejlődő szakaszában lévő országok kétszer akkora termelékenység-növekedést tudnak elérni ugyanakkora erőfeszítéssel, mint a már fejlettebb országok. Habár a hazai kkv-szektor termelékenysége továbbra is nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól, azonban az utóbbi években az alapvető üzleti szoftverek használata dinamikusan nőtt, ami a dualitás oldódásának irányába hat. A vállalati digitalizáció folytatódása a termelékenység növekedésén keresztül hozzájárul a magasabb potenciális GDP-növekedés eléréséhez.
Több mint 8600 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban idén, de a jövőt tekintve már kevésbé bizakodó a szektor. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, ami jó hír lehet a leendő ügyfeleknek. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Érdekes adat, hogy a prémium banki ügyfelek jelentős részének 10 milliót meghaladó vagyona van, a legfiatalabb prémium ügyfélkörrel pedig a Hold Alapkezelő rendelkezik.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.
